A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

orvoságott, azon ember el hozattam. It vagion nálam, ha Nagyságod kiváññj a-e föl küldenj avagy nem, nagiott kött, liog tud pestis elen Isten után, vanak giökerek nála, az hol lakjk ot körül valo emberek igen tartnak hozá, mind eg tudósnak mondgiák jövendő mondásban az emberek, egiéb arán Czordás, Nem i Babocsj vajdának attia fia, az mjkett mond én bizonj nem hihetem és kösségis czak balgatagságĥų vagion hogy hisznek nekj. Nagyságod levelé t bog: nem láta az falu nem akarták el boczátani, hűtőme t emberségeme t kötötem nekik, hogi senki ül semj bán ása nem łeszeñ és megint vizĥa küldöm." (NB! a gyökér, melyről itt szó van, valószínűleg a Petasites Tourn növény gyökere lesz, amelyet ebben a korban a pestis ellen tényleg használtak és ezért régebbi magyar neve: mirigyfű, ma kalapfűnek is nevezik.) 314. 1655. december 12. Egerszeg. Kerpacsics István levele Batthyány 1. Ádámhoz, írt leveléből : A törököket, akik a Hostátra voltak „minden éiel száz louasal, száz gialoggal lesetem iiket, mert miuel az külső ostátban mirighben halnak, be nem merem bocsátani az belseő várban, miuel hála Istennek it mégh egéséges az viteoszleő rend." 315. 1655. december 14. Rohonc. Kivonat Horvát István rohonci porkoláb Batthyány I. Ádámhoz intézett leveléből. „Nagyságodnak, mint kegyelmes vramnak akarám értésére adnom, hogy az eleőt harmad nappal egy Bilasovicz neveő szabadosnak az alsó várasbañ megh szökvén az mirigy egy gyermekét, az el mult éyel megh holt, két pokolvar és az ho na alat vólt a mirigy raita." 316. 1655. december 18. Csákány. Csány Bernát levele Batthyány I. Ádámhoz, melyben írja: „Áz tudós embert nem tartahatám, sok kéredszésére el köle bocsátanom, hanem azt fogatta mjhátt érte küldök 190