A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

tói sem. Megtörtént pl. 1644-ben, hogy a kapuőrzési rendelkezéseknek Rohoncon a lakosság erőszakkal ellenállt, megtámadta és szétverte a kapuőrséget. Panaszkodnak a jelentésttevő alkalmazottak, hogy egy-egy városba a bejutást esetleg meg tudják ugyan akadályozni, de már a kiszökéseket nem, ami nem is csoda, hiszen 1634-ben pl. Bécsből a pestis elől ugyancsak tömegesen szöknek és szaladnak széjjel az emberek. Pestises időkben lehetőleg kerülik a csődületeket is. Megtiltják pl. a robotra, malmokba, tömegmunkákra, temetésekre stb. gyülekezést; beszüntetik, illetve meg sem kezdik pl. a várakban az inventálásokat. Ha pedig pestises falukra kell kiküldeni valakit bizonyos ügyek elintézésére, akkor a kiküldött nem megy be a fertőzött faluba, hanem ettől jó távoli helyre kihívatja a bírót vagy egy esküdtet és ezen keresztül intézkedik. Próbálnak a pestis ellen vesztegzárral, elvétve tisztasággal, szellőztetéssel, fertőtlenítő füstöléssel, amulétával, baldriánvízzel, „Brunne Wasser"-rel stb. védekezni, de a legkörülményesebb védekezési mód Batthyány I. Ádámnak 1659. előtt kiadott idevonatkozó rendelkezéseiben olvasható. A humanista Herberstein Felicián Batthyány Boldizsárnak a pestis ellen hathatós védőszerként a „lapis Wesoar"-t ajánlja. Ad egy pestis elleni receptet Batthyány Boldizsárnak a nagyhírű humanista bécsi császári udvari orvos, Pistalocius Miklós is, amelynek olcsó alkatrészei az euphorbia, azaz magyarul kutyatej, mastix és a közönséges sáfrány. A pestis ellen egyébként Batthyány I. Ádámnak sok féleorvossága lehetett, mert 1644-ben Köñçzöl Mihály azzal gyanúsítja Ádámot, hogy a pestis mérge ellen ,,elegendő és sokféle orvosságĥ¡ vannak", s kéri, hogy ezekből küldjön „részt" neki. Emlegetik körmendi forrásaink 1655-ben itt-ott a pestis elleni „gyökér"-orvosságot is. Ekkor Csányi Bernát Csákányból azért az emberért akar küldeni, „ki pestis ellen tud giökér orvosságotł". Ez a gyökérorvossághoz értő ember Szentgyörgyvölgyére való volt, s Csányi innen el is hozatta, voltak is nála gyökerek és a szentgyörgy völgyiek „igen tartanak hozzá, mind cg tudósnak mondgiák". Ez a tudós adott is Csányinak olyan pestis ellen való gyökeret, amelyet kútban kell tartani és „enni is köl benne". 91