A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

tisnec, avagy döghalált szerző nyavalyának egész természete, minden ehez tartozandó környiil álló dolgokkal egyetemben, a' mennyire az Istennek szent könyve és a Természet vizsgálók azt minekünk előnkben adgyák" (92). Végül meg kell még említenünk, hogy Weszprémi István, Debrecen város egykori nagyhírű városi tisztiorvosától 1755ben Londonban jelent meg a „Tentamen de inoeulanda peste" című munka, Chenot Ádám pedig megírta Erdély 1770/71. évi pestisjárványának történetét: „História pestis Transilvanicae, 1770 et 1771, mely Budán 1799-ben jelent meg 139 lapon egy táblázattal". A magyarországi pestisragály egykori pusztításairól vannak tárgyi emlékeink is. Ugyanis sok városban és helységben a pestisveszély elmúltával oszlopokat emeltek, s ezen pestisoszlopok közül sok ma is megvan. Gazdagabb helyeken a pestisszentek tiszteletére (Rókus, Sebestyén) kápolnákat, szegényebb helyeken szobrokat emeltek. Ezek legnagyobb része azonban a XVIII. századi nagy pestisek (1710—14, 1739, 1740—41) megszűnésének emlékére készültek. Tudomásunk szerint a soproni pestisoszlop, ainely 1660-ban készült, ma is megvan, továbbá a Győr—Sopron vármegyei Egyházasfalu kőből faragott és két pestisvédőszenttel díszített feszülete a XVII. század második feléből szintén ma is létezik. Tehát a pestis a képzőművészeket, a szobrászatot és építészetet is foglalkoztatta. De megihlette a festészetet is. Tudjuk, hogy Makart János háromrészes festménye: „A pestis Florenzben" megvolt a Firenze melletti villa Landauerben. Viszont Gros Antoine Jean képe a jaffai pestis betegekről a párisi Louvre-ban ma is megtalálható. III. A Körmendi Levéltár anyaga a pestisről Közel 400 pestisre vonatkozó adatot sikerült a hatalmas Körmendi Levéltárból, kezdettől (1510), egészen a Kollonics kardinális által 1692-ben kidolgozott ,,Ordo Pestis"-ig kiemelnünk, azonban nem merjük teljes biztonsággal állítani, hogy a levéltárból a mondott időszakon belül a pestisről szóló összes 85