A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)
Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)
Máriássy Pálnak megírja, hogy ő és leánya egészségesek ,,bár my nálunk igÿen uralkodik az pesłys, még mostan inkább kez ek halñÿ, hog nem mind ez elot" (54). A Szepességen ekkor grasszáló pestisről Hain is tesz említést írván, hogy 1577-ben ,,Zue ende des Augusti fieĥl in Zipsz ein Sterben ein, und stürben in der Leñ seĥ bey 700 Personen, darunter auch Herr Caspar Cramer ludi magister " (55). 1577, 78 után 1585-ig, úgy látszik, a pestis szünetelt, vagy lappangott, de 1585-ben Erdélyben és Magyarországon is újra föllángolt és erőre kapott. December 1-én Kolozsvárról Campani János jezsuita páter Aquaviva Claudius generálisnak jelenti, hogy Váradon nem volt és nem is engedték oda menni, mert a pestis miatt az utak le voltak zárva „Interclusis iam a peste viis" (56). Ugyancsak 1585 decemberében már Nyugat-Magyarországon is föllángolt a pestis, mert december 8-án Sérczről Megyery Imre Sopron város tanácsához azzal a kérelemmel fordul, hogy Kalmár János perének tárgyalását a dühöngő pestis miatt halasszák el (57). A következő 1586-ik esztendőben Magyaroszágon és Erdélyben is folytatólag dühöng a pestis. Erdélyben Báthory Zsigmond fejedelem a pestistől való félelmében éppen a legrosszabb helyre, a pestis torkába, a Barcaságra távozik (58). Az epidéniáról a Székely Krónika is följegyzi, hogy ebben az évben „Nagy mirigyhalál indula, Várad felöl jővebe (ti. Erdélybe) meghalának Apafi István, Kendi János, Bornemisza János, Básti és Bátori Gábor mind feleségivel egy nap pestisben, Csekén szent Márton napban Bagdi György is ebben hala meg" (59). Az a körülmény, hogy ekkor a pestis Magyarországról, tehát Várad felől hatolt be Erdélybe, egészen kivételes jelenség, mert Erdélybe a pestis a Brassón át vezető és jól kitaposott úton szokott betörni. Grasszál a pestis 1586-ban a Dunántúlon is, mert november 16-án Zala vármegye S a ų ųmbañ rendeli el, hogy mivel Isten jóságából a pestis szünedezik, tehát a törvénykezés, amely eddig a „contagio" miatt a béri (azaz zalabéri) castellumban folyt, a jövőben a régi helyén, az egerszegi castellumban tartassék. 72
