A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

Ha ez a szám helytálló lenne, ami alig hihető, akkor Brassó városa ekkor teljesen kihalt, elnéptelenedett és lakatlan lett volna. Mivel azonban a pestis Erdélyben és Brassóban is 1554-ben is grasszált, így tehát valószínű, hogy a krónikás tévedett, Brassóban mégis csak kellett lakosnak maradni. 1554-ben Észak-Magyarországon, Bártfán is pusztított a pestis (35). Közben a Szlavóniában regnáló pestis nem szünetelt, hanem csak lappangott, mert 1554. június 19-én Újudvarról a pestis mozgolódását figyelő Zrínyi Miklós Batthyány Ferencnek azt írja, hogy ismét rajtunk Isten ostora, mert Körösön, továbbá Gradech, Verbóc, Szent Péter-erődökben és a velük szomszédos helységekben ,,pestis cepit grassari", és így akiket a török le nem vágott, „most a pestis öklözi meg", úgyhogy a várakban már kevés az ember. A Dráva és a Mura közt két faluban a pestis már ismét kiújult, félünk, nehogy ez a két falu a levegőt és a többi helységet is inficiálja. Ügy látszik, a horvát végvárakban a vész terjedőben volt, mert július 12-én Zrínyi, aki ekkor Zágrábban volt, Nádasdy Tamásnak azt írja, hogy alig hihető, hogy Ungnad be mehet a végvárakba, főleg azért, mert csodálatos (mirabilis) és szinte egyetemes pestis kezd ezen országrészekben kegyetlenül dühöngeni. Ekkor már körülbelül három esztendeje dühöngött a pestis a Muraközben és 1555 tavaszán még nem csendesedett el, sőt naponként mindinkább erősödött. Történt ekkor, hogy Pápa mezőváros (oppidum, tehát nem a vár) erődítési munkáihoz Nádasdy Tamás Zrínyitől Zala vármegye jobbágyait kéri segítségül. Zrinyi a kérés teljesítése elöl a pestis címén tér ki és egyben jelzi, hogy a községek parochusaitól és a falusi bíráktól pontos adatokat kért be — "de numero extinctorum ipsa lue pestilentica" — tehát a pestisben elhaltak számáról. Ezek lelkiismeretesen (!) ųutánajárván a kérdésnek jelentették, hogy több mint 12 000 ember pusztult el az epidémiában. így tehát, mivel a vész nem szűnik, nem mer az inficiált helyekről az egészséges vidékekre munkásokat küldeni. 1555. május havában (május 23., Újudvar) a pestisveszedelem immáron odafajult, hogy Zrinyi kénytelen volt barátjához, Batthyány Kristófhoz fordulni, mivel a Muraközben a pestis 66