A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

adat nincs, viszont az 1095. évi epidémiáról részletes feljegyzéseket nem ismerünk. A. XIII., de még inkább a XIV. és XV. században ez a járvány nálunk már gyakrabban lép fel és Magyary—Kossá említett művének III. kötetében nálunk Magyarországon 1526-ig 32 pestisjárványt sorol fel. Magyarországon 1334-ben Lipcsén és környékén volt nagyobb méretű pestisjárvány. Hain Gáspár krónikájában meg is említi, hogy „1st se ein gros Sterben gwest, das auch die lebendigen kaum haben können die Tođten begraben" (6). 1348—49-ben Raguzából indult ki egy pestishullám, s bár átterjedt Magyarországra is, mégis a fő fészke Raguza maradt. A vész december közepén lépett fel és hat hónapon át grasszált, naponta átlag 120, sőt több volt állítólag a halottak száma, ami nyilván túlzás. A raguzai patríciusok közül állítólag 110 halt meg. Itt találkozunk nálunk először a pestis tüneteinek leírásával, Farlati szerint a betegek ,,sangvinem ex gutture evomentes et corpore uariis membrorurn parfibus intumescente" haltak meg. Az epidémia érintkezés, „attactu" útján terjedt és sem Hippokratész, sem Galenus, sem Avicenus tudománya a vész ellen használni nem tudott (7). A pestis eszerint vérhányással és a test különböző részein fellépő daganattal jelentkezik. Ez a vész még 1349-ben is dühöngött, mert Dandulo András velencei dózse ez év október 7-én a perugiai köztársaságnak azt írja, hogy Magyarországon híre jár, hogy ,,epidémia mortalitatis desevit multum ibidem" (8). Magyarországon úgy mondják az 1360. évi pestisjárvány volt igen pusztító, és az erről beszámoló Urseo Bertalan velencei követ is Budán pestises lett, de szerencsésen kigyógyult. Szerinte főleg Visegrádon és Budán pusztított az epidémia, annyira, hogy Budán ekkor 16 000 ember (!!) pusztúlt volna el. Természetesen — mint a rémhírek számadatai általában — úgy ez a budai halálozási szám szintén hatalmasan el van túlozva. Hiszen Budának nemcsak ekkor, de később sem lehetett ennyi lakosa. 1437-ben, tehát 77 évvel később Budának körülbelül 8—10 000 lakosa lehetett. Tudjuk pedig ezt onnan, hogy ekkor a városban, 61