A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)
Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)
372. 1688. február 18. Szecsőd. Kivonat Petress Györgynek Batthyány I. Ádámhoz írt leveléből. „Vettem az Nagyságod parancsolatŁÿát, Bérben hogy ha formális pesŁisben hallanak-e? Ugy tudom Nagyságodnak irnom Szent Grotrul gyöttömben elégé examináltam egy Béri haidut, az ki ugj szó lót felőle, hogy semmi látható nyavaliát nem ismernek, az monta az pestis szokot lennj az megh betegedet emberen, az mit eők nevezik kugat, vagy mást, az mind azáltal tagadhatatlan valamj megh betegszik közülök, harmad negyed napnál továb nem él, minden nap három s négy megh hal közülük, gondolható, hogy nem más, hanem pestis legyen, azmint azon ĥelet az ki valamire való ember kerüli is uttyát más felé vévén, errül eszt tudom Nagyságodnak irnom, Szent Gróton penigh ily formán halñj nem halliatot, kilencz napig voltam ott, való dologĥ kevés nap, hogy nem holtak volna, elégé tudakoztam, mindenikének hosszú betegséget mondottak. Szintén, hogy Nagyságodnak szó ló levelemet végezém, jöve hozzám egy paraszt ember, az ki beszé lyç, hogy Keszthelenn is kezdenek halny." 373. 1689. január 1. Egerszeg. Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális levele Batthyány II. Ádámhoz, melyben a többi közt írja: „Egy kétt órával ez előtt hozák Nagyságos méltóságos levelét Simegről, mellÿben parancsollya Nagyságod, hogy a gyűlés alkalmatosságával hit szerint is investigállyam ha ugyan nyilvánvaló Pestisben halnak-e Bérben és Szent Gróton Az mi a Pestis dolgát illeti, itt is ha la ik köz hirül, de egyik mondgya, hogy ugy vagyon, s ha a másik ul kérdi ember, azt mondgya, hogy nincs semmi benne, és ezért Türjére fogok egy tisztuiselot küldeni, s az ott való plebánust, a ki Szent Grótra is szokot járni, reá kérđetem,hogy sub bona conscientia ađgyon recognitiot, ha ugy vagyon-é, avagy, hogy nem a barbélyokat pedig 14 Orvostörténeti Közi. 209
