A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

7. Az Rakicsáni Joszaghban. Muraiszombatban, Rakiczánban. Az egész Lindvai és Muraiszombati joszaghban az Mura mellet mindenüt grassál az pestis. 8. Az Városokban és Provinciákban. Küszeögeön. Posonban, Szombathelen, Czepreghben, Sopronban Murakeözben Horvát és Toot országban is kezdet grassalni az pestis. Erđeődi Gyeörgy vram jószágában. Sáros Széken Obeerdorffon Sz.(ent)Péterfán, Miskén, Liczisdorffon, Zrini üobrán Veöreösvárott." Eredeti összeírás papiron, hosszúkás könyv alakban, 8 oldalon, melyből azonban csak három oldal beírt, a XVII századi számadások közt. 216. 1645 körül. Kivonat Muraszombat urbáriumából. 16/b. oldal. „Rakichan aliter Alsó Muraÿ Szombatĥ" urbáriuma. „Item maga házában és másnál lakó sellérek, kiket uram eő Nagyságĥa ez el mult eztendőben nem vett szálogban, és az kik az pestisben megh nem ĥoltanak; mégh fön vannak élnek és eő Nagy sághát tehetségek szerint szolgálnak, most is az kik nem liberek Muraÿ Szombatÿ és Rakichani városokon kiüli.... most is helen vannak, az kik az pestistő l megh maratanak " stb. Eredetije a XVII. századi számadások közt. 217. 1646. január 1. Cenc. Kivonat Kálđi Ferencnek Batthyány I. Ádámhoz írt leveléből. Ádámot az esztergomi érsek Nagyszombatba idézi, ámde it* 163