A. Palla szerk.: Részletek a magyarországi fertőző betegségek történetéből / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 3. (Budapest, 1965)

Iványi Béla: Adatok a Körmendi Levéltárból, a pestis XVI—XVII. századi történetéhez (1510—1692)

43. 1602. június 18. Sza már (Zakmar.") Sennyei Gáspár levele Inhoffer Jánosné született Sibrik Annához, melyben írja, hogy a hadak járása miatt ott a föld elpusztult, „amy penygh illetj az Erdély állapotŁÿát, ottys byzonyora annyra valo puztétás lett, kibull olly éhségħ köuetkeszet uolt, reajok kit emberÿ állat az my ideonkben vgyan nem halhatott. Deogh halálys igen regnált keoszteok, de legen hala Istennek, az immár megli zünt." 44. 1602. október 3. A Buda melletti táborban. („Ex castris ad Budám positis.") Thurzo György levele Batthyány (II) Ferenchez, melyben többek közt írja: Budán az ellenségnek élése „igen szükeön wagyon és az pestys miat felette ygen halnak." 45. 1615. július 4. Bohonc. Podár Gergely Batthyány (II.) Ferenchez, melyben a többi közt írja, hogy: „Nagyságodnak azt akaram megli jelenteimÿ ismegh az Pestis regnálni kezdett, tegnapp az szeöleöben volt az apyaual az gyermek, rajta kökt az Pestis, ma reggel megh holt. Annak feöleötteo az mellÿ házból ennek eleotteo hárman holtak kj, mast ismegh vyóbban három fekszik annál az Házná l." 46. 1616. február 19. Szalónak. Kivonat Jobbágy Jánosnak Batthyány (II.) Ferenchez írt leveléből. „Nagyságodnak azt is irĥatom, hogy ittis iglien kezdenek halny, mert az elmúlt héthen az német szabónak, az ky az Bagody házában lakik, három gyermeke holt megh, az Sternernekis tegnap egy gyermeke holt megh, ugy wagyon, hogy semmit nem ismertek raytok, hanem ha beleöl walo Pestis lett wolna raytok, hanem az Stettnernek egy szolgáló asszony embere fekszik mostan, azt mondgyák, hogy azon ugyan raiths wagyon." (Nem tudjuk, hogy Jobbágy Jánosnak Batthyány (II.) Ferenchez intézett és 1616. február 28-án Szalónakon kelt 115