Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Fodor József

Nagy érdeme volt Fodornak abban is, hogy a pár évtized előtt annyira elkorcsosodott természettudományi műnyelvet megtisztította az erőszakosan gyártott és felesleges szavaktól. A Bugát-féle nyaka­tekert műszavak ellen irtó had járatot kezdett. Különösen az Egészség hasábjain. Igazi érdemeit csak azok tudják méltányolni, akik érezték és tapasztalták, milyen nehéz volt még az 1880-as évek előtt nemcsak tudományosan, hanem magyarul is írni. Fodor azonban nemcsak köz­leményeiben küzdött a magyar nyelv tisztaságáért, hanem előadásai­ban is. Az 1890-es évektől kezdve az orvostanhallgatókon kívül a gyógyszerészhallgatók is hallgatták a közegészségtant, előadásaiból ismerték meg az anyagot, a gyógyszerészi törvényeket és a rendelete­ket. Megtanulták a tárgy szeretetén kívül az igazán emberségesen érző, nemeslelkű tanár tiszteletét és megbecsülését is. Működése egyébként is jelentékeny hatást gyakorolt az ország köz­egészségügyi fejlődésére. Egyik főérdeme volt az iskolaügy fel­karolása. A középiskolai egészségtantanári képesítő tanfolyamot az ő tervei szerint szervezték meg, és annak vezetésével őt bízták meg. De a közegészségügyi ismeretek terjesztésére és mélyítésére alakult Országos Közegészségi Egyesület létesítésével is maradandó érdeme­ket szerzett. Kazuisztikus munkásságával pedig nem kis mértékben járult hozzá az ország és a főváros közegészségügyének megjavításá­hoz. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésein is szorgalmasan közreműködött. Tudományos művei között különösen értékesek azok, amelyek a szervezetnek a baktériumfertőzés elleni természetes védekezésre vonatkoznak. A vér lúgosságának bakteri o­toxinok hatására történő csökkenését elsőként ő állapította meg. Megállapításai a szérum-terápiában jelentettek újat és figyelemre­méltót. 1875-ben lett az Országos Közegészségi Tanács rendkívüli, 1881-ben pedig rendes tagja. Elnöke volt az egészségügyi reform kidolgozá­sára kiküldött bizottságnak. A Tanács több olyan szakbizottságában vett részt mint tag, amelyek mind egyaránt fontos elvi és gyakorlati közegészségügyi tervezeteket dolgoztak ki. Többízben képviselte az Országos Közegészségi Tanácsot más tárcához tartozó bizottságban vagy külföldi tudományos megmozduláson és itthoni kongresszusok előkészítésében. A Tanács részére nem egy fontos tervezetet dolgo­zott ki (a fővárosi tej hamisítások megszűntetésére szabályrendelet, a 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom