Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Fodor József

„. . . Ezen mozgalommal szemben mi kötelességünknek tartjuk újból kiemelni azt, hogy az emberi szervezet egyensúlyának a fönn­tartása, a testi és lelki erők lehető conserválása, tehát az egyesek és az egész társadalom egészséges fejlődése érdekében a teljes és a lehe­tőségig sz¦igorúan megtartott vasárnapi munkaszünet múlhatatlanul szükségesnek mutatkozik. Ezzel szemben a felhozott anyagi kár, mely egyeseket állitólag érne figyelembe - nézetünk szerint - alig vehető. Kötelességünk tehát kérni Nagyméltóságodat, hogy a nemzeti fej­lődésnek mélyebben fekvő, de azért az anyagi haszonnál nem kevésbé lényeges föltételeit méltányolva, a vasárnapi szünetet a törvény szel­leme szerint fenntartani méltóztassék. . . Áttérve az ipar felnőtt munkásainak érdekeire hivatkoznunk kell azon kutatásokra és tapasz­talatokra, melyeket Angliában és az angol gyarmatok egy részében, továbbá Sveicban és az Egyesült Államokban hitelt érdemlő, sőt részben hivatalos egyének annak földerítése körül tettek, vajon a túl hosszú gyári és mübelyi munkaidőnek leszállítása mily befolyással van a produktió csökkentésére és az előállított cikkek minőségére? Nagy méltóságod előtt nem lesz új dolog az, hogy a jelentések túlnyomóan nagy része szerint a leszállítás kedvező eredménnyel járt; a termelés észrevehetően nem csökken, a minőség pedig emelkedett. - E łñellett fokozódott a munkások ébersége, figyelme, munkakedve, a betegedések száma ellenben apadt, s az újításnak erkölcsi eredmé­nyei is mihamar mutatkoztak. - A reform tehát előnyös volt socialis tekintetben, de nem volt hátrányos az iparra sem . . ." Fodor az orvostudománynak egyik legkiválóbb művelője, a köz­egészségügynek egyik leglelkesebb harcosa volt. Tudományos mun­kálkodása révén jól ismerték messzi külföldön is. Itthon pedig nem­csak magas színvonalú tudományával, hanem a közegészségügy meg­javításáért kifejtett lankadatlan tevékenységével is nagy tiszteletet szerzett magának. Tudományos eszményei, amelyeket a tudomány fejlesztése és a közegészségi közjólét érdekében elképzelt, azonban csak részben tel­jesülhettek. Nagy, központi egészségügyi hivatal felállításának gon­dolata és terve az ország egészségügyi viszonyainak rendszeres tanul­mányozására Fodor agyában már az 1870-es években megérett és ki­dolgozott javaslat alakjában napvilágot is látott. Itthon a szakma­beliek szinte egyértelmű megértése ellenére, a kormánykörök támo­88

Next

/
Oldalképek
Tartalom