Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)
Csatáry (Grósz) Lajos
A legtöbb európai nyelven beszélt. Számos külföldi kongresszuson és kiállításon képviselte küldöttként a magyar egészségügyet: 1876ban Brüsszelben rendezett „közegészség- és élet-mentésiigyi kiállitás"on Hayna đ Lajos kalocsai érsek előkészítő bizottsági elnök javaslatára, majd 1886-ban a nemzetközi egészségügyi együttműködést Bécsben tárgyaló külügyminisztériumi konferencián. Több külföldi és hazai tudományos egyesület tiszteletbeli, levelező vagy rendes tagja volt. A VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszuson (1894) a közlekedés-egészségügyi szakosztály elnöke volt. Érdemei elismeréséül számos megtiszteltetésben és kitüntetésben is rézesült. Irodalmi működése főleg vasútegészségügyi és törvényszéki orvostani témákra terjedt ki. Főbb munkái: „Törvényszéki orvostan" (Nagyvárad, 1858); „Orvosi rendőrség" (Budapest 1863); „Orvosi kalauz:' (Budapest, 1872); „A törvényszéki orvosi tudomány kézikönyve" (Budapest, 1873). Az „Orvosi rendőrség' című munkájáról a Pesti Egyetem orvosi kara (]edlik Ányos rektor, Stockinger Tamás dékán, Jendrassik Jenő jegyző) mondott részletes és kedvező bírálatot (1863. november 30.) Régi 48-as bajtársaival sohasem szakította meg a kapcsolatot. A Honvédmenház felügyelő bizottságának volt a tagja. Egykori honvéd bajtársai körében nagy tiszteletben állott. Részt vett 1868-ban az Országos Közegészségi Tanács megalakítására összehívott értekezleten és ekkor rendes tagja lett. Ugyanekkor jegyzővé választották. Számos, a Tanács által kiküldött bizottságban jegyzőként működött közre. Több nem-tanácsi bizottságban, tárgyaláson is buzgón tevékenykedett az Országos Közegészségi Tanács képviseletében. Azok a következő tervezeteket készítették el: országos kórház létesítése (1869); a rendőrorvosok hivatalos ügykörének megállapítása (1881); a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a Josephinum helyreállításának az előkészítése (1884); az 1885-ös kiállítás szervezése (1884); a Belügyminisztériumban: gyermek-menedékház szervezése (1886); az állategészségügyi törvényjavaslat minisztériumi bizottsági előkészítése (1886); a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban a művaj és egyéb idevonható hamisítványok forgalomba 75