Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Csatáry (Grósz) Lajos

CSATÁRY (GRÓSZ) LAJOS (1832. november 16.-1907. november 6.) A 1848-as szabadságharc változatos, élményekben gazdag részt­vevője, majd ezt követően a századfordulóig terjedő mozgalmas időszaknak egyik ismert egészségpolitikusa volt Csatárÿ (Grósz) La­jos. 1832. november 16-án született Nagyváradon. Grósz Frigyes, híres nagyváradi szemész fia volt. Gimnáziumi tanulmányait 1847-ben fe­jezte be szülővárosában. 1848-ban a Bécsi Egyetemre orvosnövendék­nek iratkozott be. Az 1848-as forradalom kitörése után Bécsben az akadémiai légióban kezdettől fogva élénk tevékenységet fejtett ki. Amikor azonban hazájának szabadságát veszélyeztetettnek látta, 1848 szeptemberében hazasietett Nagyváradra és az ott megalakul 27-ik honvédzászlóaljba állott be közlegénynek. Részt vett az erdélyi had­járatban. A csúcsai ütközet után hadnagynak, 1849. februárjában főhadnagynak és június 5-én századosnak nevezték ki. Ilyen rangban védte századával a teregovai szorost augusztus 21-, 22-én és 23-án. A szászkai ütközetben megsebesült, utoljára a mehádiai vasĥiđnál csatázott. A szabadságharc leverése után a magyar honvédek kezéből ki­esett a fegyver. Az egész országban a féktelen reakció jutott ura­lomra. A csaták és a politikai élet hősei hontalanokká vagy mártí­rokká váltak. Csatárÿ (Grósz) Lajos is augusztus 23-a és 24-e között, éjjel egész századával együtt török földre menekült. A 17 éves fia­talembert századosi rangjának meghagyásával a török hadseregbe vették fel. A hatodik arab ezredbe osztották be, majd őrnagynak ^kolaszi) nevezték ki. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom