Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Balassa János

Mindenütt ott lehetett találni, ahol a sebész biztos kezére vagy az egészségügyi szervező előrelátására, tapasztalataira volt szükség. Műtősebészként szakmájának egyik legnehezebb, egyszersmind legszebb ágát, az ún. „képið" (plasztikai) műtéteket végezte nagy előszeretettel, s vitte olyan tökélyre, amiről akkor még a sebészek álmodni sem mertek. Százakra ment azoknak a száma, akik orr nélkül, eltorzult arccal és ajakkal fordultak halassá hoz. Azoknak legtöbbje, akit megoperált, szabályos arceal jelenhetett meg újra az emberek között, nem voltak többé szánalom vagy gúny tárgyai. Nem lehetett csodálkozni azon, hogy közhasznú működésének és nagy tudásának híre messze túlterjedt a haza határain. 1848-ban a szabadságharc kitörése után bebizonyította, hogy nemcsak a sebészethez, hanem az egészségügyi szervezéshez is ért. Stáhly Ignác az egyetem szervezetét szélesebb alapokra kívánta fektetni. Javaslatára Halassá a magyar kormány a Pesti Egyetemen orvostani igazgatónak nevezte ki. 1848. július 4-én az orvos-sebész tanárikar ülésén felvett jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az elnöklő Reisinger János, mint „. . . az orvos-sebész tanári testület idősbike . . ." jelentette: a kar a vallás- és közoktatási minisztertől június 5-én a következő leiratot k?pta: ,,. . . A Valias és Közoktatási Minis ter Balassa tanár úrnak báró Eötvös József s. k. Mintán Ön kormány osztályomnál tanácsnokká s az egyetem¡ orvoskar igazgatójává kineveztetett, az erről szóló okiratot örömmel küldöm meg, melynek elfogadása után Önnek tehetségeit az álladalom szolgálatára a közoktatásnak orvosi részeiben úgy veszem igénybe, hogy Ön amellett egyetemi tanári hivatalát is viselni fogja . . ." Balassa tervezetet dolgozott ki, mely szerint az orvosi kar külső tagok nélkül, csak egyetemi rendes, rendkívüli és magántanárokból álljon. Ezt a tervezetet a miniszter 1848-ban jóváhagyta, miután az orvos-sebészi tanfolyam tanáraival folytatott harc az orvostanári testület győzelmével végződött. Ezzel új korszak kezdődött a Pesti Egyetem életében. 1847-48-ban Schmidt János gyakorló orvos és Pest megye fizikusa volt az utolsó kültag dékán. A tanulmányi igazgatóság rendszere is véget ért 1848-49-ben. Az utolsó igazgató Balassa János volt. Elődjei: Pfisterer András, Lenhossék Mihály, Bene Ferenc és Stáhly Ignác voltak. Az 1848. évi XIX. tc. az egyetemet 36