Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Wágner János

WAGNER JÁNOS (:8ii. július 18-1889. január 2.) jO -ban a magyar irodalomtörténet nagy büszkeségét, Toldi X. (Scheđel) Ferencet az egyetem könyvtárosává nevezték ki. Az orvosi karon az életrend-tanszékről lemondott. A tanszék helyettes tanára Wagner János lett. Utána gyorsan emelkedett pályáján. 1847-ben a Pesti Egyetemen az ép- és hosszélettan rendkívüli tanárává nevezték ki. 1848-ban pedig az általános kór- és gyógytan helyettes tanárává. 1848-ban a kiütéses tífuszjárvány idején az egyetemi járványkórházat vezette és kiütéses tífuszban maga is megbetegedett. 1850-ben, a Bach-rendszer idején német tanárokat neveztek ki a Pesti Egyetemre. Wagner Jánosnak, aki magyar nyelven elsőként tanította az egyetemen az általános kór- és gyógytant, állásából távoznia keillett. Csak az ép- és hosszélettant adhatta elő magántanárként heti két órában. A német tanároknak a Pesti Egyetemről történt eltávolítása után azonban 1861-ben a sebészek számára rendszeresített belgyógyászati tanszékre nyilvános rendes tanárnak nevezték ki. 1863-ban Sauer Ignác váratlanul meghalt. Megürült az orvosok számára rendszeresített kór- és gyógytani tanszék. Az állásra Wagner is pályázott. Öt nevezték ki 1865. július 20-án. Ekkor már túl volt életének delén, két nap választotta el az 54. esztendő betöltésétől, mert 1811. július 18-án született Révkomáromban. Iskoláit Komáromban, Modorban és Pozsonyban végezte. 1824 és 1825 között bölcsészeti, szónoklati és költészeti tanulmányokat végzett. Az orvosi tanfolyamra Bécsben járt 1828-1833-ig. 1835-ben nyerte el Bécsben az orvostudori oklevelet, ahol Skodának és Kolletschkának 255