Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Schwarzer Ottó

SCHWARTZER OTTÓ (1853. december 22-1913. október 21.) A múlt században az utolsó és a századforduló után az első világháborút megelőző évtizedben a főváros társadalmi életének, valamint az orvosi közéletnek is egyik ismert, vezető egyénisége volt Schwar zer Ottó. A „Hét" 1913. 43/1243. számában halálakor figyelmet keltő, az egész magyar társadalomra, de magára az ország egészségügyi helyzetére is jellemző rövid cikk jelent meg, amely a következőket tartalmazta: . . . „Schwar zer szanatóriumával egyik jellemző vonását adta meg Budapestnek, a nagyvárosnak s a kegyetlen tébolyda szót ő helyettesítette be először az elegáns és gyöngéd szanatóriummal. Ez az erős koponyájú és melegszívű professzor, aki tudományos működésével és szeretetreméltó egyéniségével egyaránt magához kötötte az embereket, mégis valami keserű diszharmonikus érzéssel ejtette ki fáradhatatlan kezéből a tollat. Utolsó szava, amit leírt ez volt: ,csőd'. És ez jellemző nem Schwar zer Ottóra, de azokra a magyar közintézményekre, amelyekkel vonatkozásban még a legelőkelőbb gondolkodású ember is panaszkodni kénytelen. Schwar zer Ottó a szavak művésze, ha diszkréten nyilvánította is ezt, de nem kerülhette el és ezért kétszeresen szomorú rágondoĥ ^l az utolsó gesztusának félre nem érthető disszonantiájára." ... - S ez nem is lehetett másképp közvetlenül az első világháború küszöbén az imperialista Osztrák-Magyar Monarchiában. Schwar zer Ottó 1853. december 22-én Budán született. Budapesten az egyetem elvégzése után 1877-ben kapta meg az orvosi oklevelet. Még ugyanebben az esztendőben átvette az atyja által alapított 16 Orvostörténeti Közi. 24I