Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Patrubány Gergely

Miszerint az országos közegészségügyi tanács által mihamarabb dolgoztasson ki tervezetet, az iránt: hogy miként legyenek országszerte, az angol helyi egészségügyi hatóság (:,

local board of health:') mintájára egészségügyi bizottságok feláüitandók" .. . Az indítványnak akkor nem sok foganatja lett, de elindult mégis az a folyamat, amelyre hat évvel később a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t. c. kihirdetése tett pontot. Patrubány ekkor már javakorban lévő férfi volt, aki úgy érezte, hogy fiatal képviselőként tett indítványának is szerepe volt abban, hogy annyi küzdelem eredményeként megtörtént hazai közegészségügyünk törvényes rendezése. Patrubány Gergely 1830-ban Erzsébetvárosban született. Eredetileg jogi pályára készült. Súlyos szembetegsége miatt azonban az orvosi hivatást választotta. 1856-ban szerezte meg a Pesti Egyetemen az orvostudori oklevelet. 1857-ben sebész- és szülészmesteri oklevelet is nyert. 1856—1858-ig Bécsben volt tanulmányúton, Oppolzer, Skoda, Dumreicher, Arit és Hebra előadásait hallgatta. 1858-ban jött vissza Pestre. Gyakorló orvosként telepedett le. 1862-ben a Pest-Budai Orvosegyesület titkára lett. 1863-ban a Pesti Egyetemen himlőoltásból magántanárrá képesítették és az Országos Oltóintézet igazgatójává nevezték ki, amelyet 10 éven át vezetett. 1864-ben a Császárfürdő rendelőorvosa lett. A fürdőt és gyógyhatását 1858—1865-ig megjelent, több önálló tanulmányban ismertette meg mind a szakemberekkel, mind a nagyközönséggel. Elsők között volt, aki az Orvosi Hetilapban értekezéseket (a himlőalakú másodlagos bujakór; a bőrfekélyes harmadlagos bujakor; az országos központi védhimlőoltóintézet 1862., 1863. évi működése) közölt. 1863-ban Virchow német nyelvű sejtkórtanát fordította le és magyarul külön monográfiában ismertette. 1867-1869-ig Pesten a tífusz-kórházat vezette díjazás nélkül. 1869-ben szülővárosa országgyűlési képviselővé választotta. Rupp N. Jánosnak az Országos Közegészségi Tanács másodelnökévé történt kinevezésével (1869. október 23.) megüresedett az egyik rendes tagsági hely, erre Patrubány javasolták. A kineveztetésére tett előterjesztésben kiemelték - egyebeken kívül -, hogy . . . „különösen előnyére szolgál Patrubánynak a himlőoltási szakban szerzett bő ismerete és gyakorlati jártassága, mely szakot ő, különösen mióta a fełlñállott helytartó tanács által az országos himlőoltási ügy keze204