Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Markusovszky Lajos

tengerén végbemenő zajlásról csak egy-egy partot mosó hullá)nnak halk zajából, vagy valamely idegen lobogó alatt haladó hajó által értesültek nálunk a tágabb orvosi körök. - Igaz, hogy az egyetemen tér nyittatott a tudomány mivelésének, de azon föltétel alatt, hogy az ne legyen magyar, választásunkra volt hagyva, lemondani nemzeti jellegünkről, vagy a haladásbani részvételről. Fiatalabb kartársaink mesének hihetnék, pedig való, hogy tanítási engedélyt nyerni egyikünknek 48ki viselt dolgai, másoknak vallási felekezetisége, egÿ harmadiknak magyarosra változtatott neve, sőt néha hosszú szak¿đa, vagy nem elég hosszan felnyúló kalapja miatt nem lehetett s hogy formális conventticulwnokat tartottunk titokban, melyeknek egyikén Lumniczer barátom sebészi dolgokra tanított bennünket, Hirschler mikroszkópiába vezetett be egy néhány adeptet, én pedig a mit Lumniczer és Balassá+ól tanultam, az akkor katonakórház gyanánt használt Ludoviceum pincéjében adtam tovább néhány, az én tanításommal is megelégedő növendéknek . . ." Markusovszky ösztönzésére alakult meg az Orvosi Könyvkiadó Társulat is, amelynek sokáig titkára, később elnöke volt. 1863-ban az Akadémia levelező, 1890-ben pedig tiszteleti tagja lett. 1867-ben Eötvös József meghívta minisztériumába. Osztálytanácsossá nevezte ki és az orvosi tanulmányi ügyek vezetésével bízta meg. 1868-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviselőjeként lett tagja az Országos Közegészségi Tanácsnak. Részt vett 1868-ban a Tanács alakuló ülésén. Elnöke volt a törvényszéki orvosi tiszti vizsgák megszervezését előkészítő bizottságnak. Több tanácsi bizottság munkájában vett részt, olyanokéban, amelyek egytől-egyig rendkívül fontos tervezeteket (az egészségügyi törvényjavaslat, a gyógyszerészeti rend, a szegedi árvíz közegészségügyi veszélyeinek elhárítása stb.) dolgoztak ki. 1875-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium képviseletében részt vett a Tisza Kálmán által a közegészségügyi törvényjavaslat megvitatására összehívott ankéton. Egyébként is sokat dolgozott a hazai orvostudomány fejlesztéséért. Elnöke volt az 1885. évi országos orvosi és közegészségügyi Kongresszusnak. Nagy érdeme, hogy a Budapesti Egyetem orvosi fakultásait és klinikáinak egy részét mintaszerű, új épületekben helyezték el. 188