Varga Lajos: Az Országos Közegészség Tanács kiemelkedő orvos tagjai (1868—1893) / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 2. (Budapest, 1964)

Jendrassik Jenő

készítését bízta. Ezek a dolgozatai, amelyek az Orvosi Hetilep „Közegészségügy és törvényszéki orvostan' című mellékletében nyomtatásban is megjelentek, a maguk nemében az orvostudománynak és psychológiának apró remekművei, pl. „Kétrendbeli gyújtogatás, a gyújtogató tettei beszámítás alá esnek-e vagy nem?" - „Felülvéleménÿ ezé s állítólagos orvosi műhiba tárgyában" - „Gyilkosság öntudatosan követtetett-e el vagy nem? Emberölés az önelhatározás ?nilyen állapotában kövełtetett el?" - „Megfojtás vagy öngyilkosság'. Szervező munkájának legmaradandóbb alkotása a Budapesti Egyetemi Élettani Intézet létrehozása és korszerű berendezése volt, amely 1873-1875-ben épült fel Jendrassik tervei szerint. Az intézet megelőzőleg az állattani gyógyintézetben bérelt, szűk, alkalmatlan helyiségben volt. Hiányos volt a berendezése és elégtelen a felszerelése. Jendrassik éveken keresztül sürgette új intézet létesítését. A szép tervek azonban papíron maradtak, amíg Trefort Ágoston vette át az oktatásügy vezetését, s előterjesztésére a törvényhozás a szükséges költségeket biztosította. Az intézet építésének megkezdése előtt a Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából Jendrassik külföldön is megtekintette a különböző élettani intézeteket. Különösen Ludwig lipcsei, Dondersnek utrechti nagyszerű intézetét tanulmányozta. Amikor a budapesti intézet építése Skalnitzky építész vezetésével megindult és eléggé előrehaladt, a belső munkálatokat nemcsak maga vezette és azokra közvetlenül ügyelt fel, hanem a berendezésnek olyan lényegesebb részeit maga tervezte meg, amelyek különleges hozzáértést igényeltek, ÿmódon több új készülék és gép készült el. Mestere volt az igen finom, élettani kutatásokra szolgáló gépek szerkesztésének, melyekkel a bécsi és budapesti kiállításokon kitüntetéseket is nyert. Az új Élettani Intézetet 1876. május 20-án nyitották meg Trefort jelenlétében. Thałi Károly rektori megnyitója után Jendrassik tartott előadást s bemutatta a villamosság átváltoztatását fénnyé, hővé és mozgató erővé; a hanghullámok képződését; különböző színtünemények keletkezését; a vérsejtek üveglapra vetített fényképeit s végül az összehúzódó izomból és az emberből elvezethető villanyáramot. Ezután még közel 15 esztendőn át dolgozott szép, új intézetében. 127