Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - XIII. fejezet. Védhimlőoltás

ték. A himlőoltás teljesítése, az oltóanyag gyűjtése és megőrzése ellen vétőket megbüntették (1—10 ft, 2 napi elzárás). Ha a beoltott az oltóorvos eljárása miatt egészségében károsodott, az orvos ellen „fenyítő eljárásnak volt helye". Az oltóorvosokat „az állami kincstárból" díjazták. Az oltóorvos fuvarját az érdekelt községnek természetben vagy megváltással biztosítania kellett. A védhimlőnyirok fenntartását „a himlőmag szakadása vagy elfajzása" esetén a belügyminiszter díjtalanul kiosztott anyaggal biztosította. A védhimlőoltást tizenegy évvel később újra rendezni kellett. Az 1887. XXII. tc. és annak végrehajtási utasítása azt már teljes egészében kielégítő módon rendezte is. A végrehajtásban azonban sok volt a kívánni való. A nem kifogástalanul történt végrehajtás rovására volt írható elsősorban, hogy az oltások egyre emelkedő számának ellenére elég nagy számban fordultak elő megbetegedések és halálozások. A himlőoltások, 43. táblázat A védhimlőoltások száma Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Oltókerületek Oltókerületekben működő orvosok Beoltott gyermekek Év összes száma 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1892 1893 861 893 964 1295 1351 1409 1443 1564 1420 1486 1522 2714 1703 845 1040 1046 1295 1301 1378 1392 1407 1396 1458 1497 1612 1598 417 254 435 977 460 310 523 227 542 120 541 444 519 494 552 773 549 585 695 724 806 958 783 591 869 736

H

: Ebből újraoltás 304 380; sikertelen újraoltás pedig 43 141 (4,96%) volt. 84