Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - XII. fejezet. Járványok és ragályok

26. táblázat A roncsoló toroklob-megbetegedések, halálozások száma Magyarországon az 1877—1887. és az 1892—1893. években Év Törvényhatóságban Községben Lakos közül Megbetegedett Meghalt Meghalt összesen roncsoló toroklobban összesen a betegek %-a a lakosság %-a 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1892 1893 29 36 37 38 27 37 36 24 28 29 27 52 73 157 240 254 220 108 187 172 121 114 153 114 565 1568 333 558 639 122 817 180 716 689 319 074 401 458 367 397 304 611 755 473 345 363 267 209 2 363 938 4 974154 7 971 13 639 15 077 11 420 3 352 4 657 4 301 3 509 3 159 4 189 3 844 36 673 49 233 4 040 6 543 7 179 5 605 1 479 2 111 2 225 1 764 1 793 2 292 1 536 12 727 20 667 50,6 47,9 47.6 49.0 44.1 45,3 51.7 50.2 56,7 54.7 40,0 36.8 42,47 1,2 1,2 0,8 0,7 0,4 0,5 0,6 0,5 0,2 0,6 0,6 0,5 0,4 A táblázatok adatainak az értékelésekor a következő lényegesebb következtetéseket vonhatjuk le: A fertőző megbetegedések minden esztendőben komoly közegészségügyi terhet jelentettek. Gyakoriak voltak a járványok. Az általuk előidézett halálozás általában magas volt. Csak kettő (hólyagos himlő, roncsoló toroklob) lethalitása mutatott némi csökkenést. A többinél emelkedés következett be. A legnagyobb volt a hastífusz által okozott halálozás rosszabbodása (1878 = 19,5%; 1893 - 36,82%). A vizsgált tizenkét esztendőben összesen 154 517-en haltak meg a felsorolt járványos betegségekben. Ez nagyon tekintélyes szám, ha figyelembe vesszük, hogy az annyira rettegett kolera az ugyanezen idő alatti négy járványos évben (1886, 1887., 1892., 1893.) összesen 6790 halált okozott. Kiderül még 75