Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - VI. fejezet. Orvosi gyakorlat - VII. fejezet. Szülésznői gyakorlat

tás. Ha az mind az elsősegélynyújtásra vonatkozott volna (ez a jelentésekből nem derül ki), az akkor sem jelenthetett egyebet, mint a törvény idevonatkozó intézkedésének nagyon szűkös végrehajtását. VI. fejezet. Orvosi gyakorlat. A 43—48. szakaszok foglalták magukban az orvosi gyakorlatra vonatkozó intézkedéseket. Ezek szerint csak Magyarországon érvényes oklevéllel rendelkező orvosok folytathattak orvosi gyakorlatot. Rögzítette a törvény a külföldi egyetemeken szerzett orvosi oklevelek honosítására és a magánorvosok letelepedésére vonatkozó intézkedést is. Ez a része a törvénynek nagyban — egészében kielégítő volt. Világosan ki kellett volna azonban fejeznie, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok egyetemein nyert okleveleknek Magyarországon és a magyarországi egyetemeken nyert okleveleknek az osztrák birodalom más területén való érvényessége, vagyis a kölcsönösség elve hogyan jutott érvényre. VII. fejezet. Szülésznői gyakorlat. A 49—51. szakaszok és a második rész első fejezetének 146. szakasza a szülésznői gyakorlatot a következőképp szabályozta. „49. íj. Mindazok, kik bármily jogon, jelen törvény kihirdetéséig szülésznői gyakorlatot folytattak, abban továbbra is meghagyatnak. A jogcím nélkül tényleg bábáskodó nők tartoznak egy év alatt a jogosultságot az alább következő módok egyikén megszerezni. 50. Ezentúl szülésznői gyakorlatra csak az bocsáttatik, 54 3. tábláza I Az iskolai közegészségi oktatás Magyarországon különböző években Év Közegészségi oktatás történt összesen iskolában 1877 271 1878 218 1879 209 1880 326 1884 262 1885 700 1893 1204 7 év együtt 3190 (Nem történt adatközlés: az 1881., az 1882., az 1883., az 1886., az 1887. és az 1892. években.)