Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)
C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 2. A részletek - I. rész. Egészségügyi intézkedések - II. fejezet. Intézkedések a közegészség előmozdítására és megőrzésére
magas vízállása sok helyütt lehetetlenné tette egészséges lakások építését. A „közhelyiségek" megvizsgálására vonatkozó adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból kettőt emelünk ki: Az egyik, hogy a börtönökre kereken 15-ször annyi vizsgálat esett, mint a bányákra; a másik, hogy az összes vizsgáltak kereken 1/7-ében találtak kifogást. A törvény 11—18. szakaszai a lakóházak építésében a közegészségügyi feltételek meghatározását a törvényhatóságok által kiadandó szabályrendeletekre bízta. Hatóságilag elrendelhetőnek mondta a közegészségileg veszélyessé vált lakóhelyeknek kiürítését. A törvény hatályba lépte előtt létesült közegészségileg kifogásolt lakóhelyek, épületek rendbehozatalára figyelmeztetés után egy év határidőt engedélyezett a tulajdonosoknak. Ha ez nem volt megvalósítható, használatuk eltiltásával vagy kisajátítással kívánta a kérdést megoldani. De arról egyetlen szó sem esett, hogy miként kellett volna megoldani a volt lakók elhelyezését vagy kártalanítását. A lakások megvizsgálására vonatkozó adatokat a 2. táblázatban tüntettük fel. Az adatokban azt húzzuk alá, hogy a lakásvizsgálatok során csaknem minden (összesen 549 919) esetben szükség volt valamilyen intézkedésre, s hogy a vizsgált lakásoknak több, mint 4%-át kellett kiüríteni. Mindez élénk fényt vet a nagyon elhanyagolt, súlyos lakásviszonyokra. Kötelező lett a húsvizsgálat. Megtiltotta a törvény az egészségre ártalmas élelmiszerek és italok forgalomba hozatalát, ami kétségtelenül helyes és szükséges intézkedés volt. Ezt a 3. táblázat adatai is igazolják. A táblázat adataiból kiderül, hogy a vizsgáit tápszereket, italokat stb. csaknem 12%-ban kellett lefoglalni vagy elkobozni. Elszomorító adat ez, egyben jellemző a „szabad verseny" szellemében űzött kereskedelemre. A kötelező húsvizsgálattal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy azokon a helyeken, ahol állatorvos vagy képesített laikus húsvizsgáló nem volt, a húsvizsgálat az egyébként is túl39