Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

C) Az 1876. XIV. tc. végrehajtásának a vizsgálata - 1. Az általános megjegyzések

Erre egyetlen példát említünk fel. A múlt század legrettegettebb betegsége a kolera volt. De az a gazdagokat, az uralkodó osztályok tagjait kevéssé sújtotta. Az 1893. évi belügyminiszteri jelentésben a következők olvashatók: . . . " A cholera-járvány, mint a legtöbb más járvány kiválóan a legszegényebb néposztályt támadta meg; a megbetegedések és így a halálozások túlnyomó része is, napszámosokat, egyéb munkásokat, földmíveseket, cselédeket stb. dletett, a vagyonosabb osztály körében csak elvétve fordult elő a betegség. A szegénység a megbetegedésekre természetesen annyiban folyt be, amennyiben ... a rossz táplálkozással, rendetlen életmóddal, tisztátlansággal s általában rossz hygiénikus viszonyokkal karöltve jár".. . A gazdagoknak nem kellett ettől tartaniok, de fájdalmasabban érintette volna őket a kereskedelem korlátozásával együtt járó búsás haszonról való lemondás, ezért a korlátozó intézkedések csak a személy- és személypoggyász-forgalomra terjedtek ki, az áruforgalomra nem. A belügyminiszteri jelentésben ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: . . . „az áruforgalom korlátozásának hasznára nézve az utóbbi időben jelentékenyen módosult az általános felfogás. Túlnyomó ugyanis az a vélemény, mely szerint az áruforgalom korlátozásának haszna nincs arányban a kárral, mely az országra e korlátozásból háramlik és hogy a szigorú korlátozás annál fölöslegesebb, mert az áruforgalom útján alig terjed a cholera. Ennek a felfogásnak értelmében jött létre a drezdai egyemény is.". . . Ebben az egyetlen rendelkezésben is, mint cseppben a tenger, világosan megmutatkozik, hogyan jutott érvényre az uralkodó osztályok érdekeinek a védelme az egészségügyi intézkedésekben. Annak ellenére azonban, hogy a fejlődés számottevő eredményeket hozott, mégsem volt az ország közegészségügyi helyzete kedvező. Ennek az állításunknak a helytállóságát kívánjuk a következőkben megvizsgálni. Helyes módszernek az látszik, ha az ország egészségügyi helyzetének vizsgálatában forrásként az 3 Orvostörténeti Közi. 33