Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)

B) A közegészségügy változásának főbb mozzanatai 1849—1893-ig

A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai áldatlan társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok miatt a végrehajtásban — a törvény kihirdetése ellenére is — hogyan szűkültek be és hogyan jutottak zsákutcába a tanács nagy előrelépést jelentő elvi javaslatai. B) A közegészségügy változásának főbb mozzanatai 1849—1893-ig Ha az ország közegészségügyi helyzetét a szabadságharc leverésétől a múlt század kilencvenes éveinek elejéig (1893) megvizsgáljuk, elsősorban a következő jelentősebb mozzanatokat említhetjük meg. A szabadságharc alatt a közegészségügy rendezésére hozott és a már megelőző egyéb egészségügyi rendelkezéseket annak elbukása után hatálytalanították. Azokat az egyetemi tanárokat és egyéb vezető állásban levő orvosokat, akik a szabadságharc ügye mellé állottak, szabadságuktól és állásuktól hosszabb-rövidebb időre megfosztották. Helyükbe az egyetemre idegen tanárokat neveztek ki. A tanítás nyelve a német lett. Magyar nyelvű orvosi folyóirat nem jelenhetett meg. Teljes volt a pangás a magyar orvosi könyvkiadásban is. Visszaállították a helytartótanácsot, s azon belül az egészségügyi osztályt. Az ország közegészségügyi szervezése, irányítása és ellenőrzése újra a politikai elnyomók kezében összpontosult. Minden tudományos összejövetelt megtiltottak. A titokban tartott megbeszéléseket rendőrspiclik figyelték. A fejlődés ilyen körülmények között nagy nehézségekkel, hosszú évek elteltével indulhatott csak meg. A vezető orvosok és az orvosi társadalom hangja a terrornak, az osztrák kormány politikai helyzetének fokozatos gyengülése arányában egyre hangosabb lett; a fejlődés halvány jelei kezdtek megmutatkozni. 1857-ben megindult az „Orvosi Hetilap". Majd néhány esztendő múlva új orvosi folyóirat, a „Gyógyászat" látott napvilágot (1861). 1860-ban a pesti orvosi egyetemről az idegen tanárokat menesztették, helyükbe magyarokat neveztek ki. Magyar lett a tanítás nyelve. Megkezdte működését a magyar orvosi könyvkiadó társulat (1864). A hazai orvosi könyvkiadásunk is szóhoz jutott. Még a magyar 30