Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)
A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc. megalkotása
II. fejezet: törvényhatósági és helyi egészségügyi bizottságok: megyei és városi egészségügyi bizottmány, tagok, hatáskör; községi egészségügyi bizottmány: tagok, hatáskör. III. fejezet: tiszti orvosok: tisztiorvosi vizsga, tiszti főorvos, rang és fizetés, tiszti hatáskör, választás; községi orvos, egészségügyi kör: hatáskör, választás, díjazás; törvényszéki orvos: hatásköre, rang és díjazás, kinevezés; fegyházi orvos: hatáskör, kinevezés; hatósági állatgyógyász: kinevezés; kórházi orvosok: kinevezés, választás, kórházi másodorvos. IV. fejezet- Szülésznők: szülésznő. V. fejezet: magánorvosok: magánorvos, letelepedési jog, díjazás. VI. fejezet: gyógyszertárak és gyógyszerészek. VII. fejezet: rendeletek és utasítások. A kérdés azonban újólag csak akkor került napirendre, amikor az országgyűlés képviselőházának 83. ülésén, 1872. február 6-án a Bittó képviselő elnökletével működő pénzügyi bizottság a betegápolási költségek megszavazásakor indítványozta: a belügyminisztert fel kell hívni, hogy a közegészségügy rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot még a képviselőház akkori ülésSzakában terjessze az országgyűlés elé. A határozat végrehajtásaként Hollán Adolf országorvos és Grósz Lipót belügyminisztériumi osztálytanácsos — a tanács korábbi tervezetének a felhasználásával — elkészítette az újabb törvényjavaslat-tervezetet, amelyet a belügyminiszter megvitatásra, bírálatra és módosításra megküldött a tanácsnak (1873. október 5.). A rendelkezésre a mind sürgetőbbé váló követeléseken kívül az adta meg az elhatározó lökést, hogy az újra és újra fellépő járványok (kolera, himlő stb.) az ország lakosságában jelentékeny pusztítást végeztek. A szinte állandósult keleti marhavész pedig olyan gazdasági károkat okozott, amelyek az amúgy is nagyon gyenge lábon álló államháztartás, nemkülönben a földbirtokosok anyagi alapjainak és az ország egész gazdasági életének az egyensúlyát a felborulással fenyegették, tehát mélyen az uralkodó osztályok húsába vágtak. Szerepet játszhatott az elhatározásban a munkásmozgalom erősödése és az 22
