Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 1. (Budapest, 1962)
A) A közegészségügy rendezését megelőző néhány jelentősebb esemény és az 1876. XIV. tc. megalkotása
enyhülésével az orvosok követelései, a politikai és szaklapokban megjelent felhívások, cikkek egyre sűrűbben hangoztatták a közegészségügy törvényes rendezésének a sürgősségét. A mind bátrabb követelések lényege a következőkben foglalható össze: az orvosok szükségesnek tartják, hogy az ország törvényhozó testülete a közegészségügyet is úgy rendezze, mint az igazságügyet, oktatásügyet és a pénzügyet. Annyi gondot fordítson az állam a közegészségügyre is, mint amazokra. A követelések közös elvi lényege két kérdés körül kristályosodott ki. Az egyik az volt, hogy az állam a hazai közegészség rendezését és fenntartását külön, közegészségi törvénnyel biztosítsa. A másik, hogy az állam gondoskodjék államorvosok képzéséről és a közegészségügy intézését mind a felsőbb, mind az alsóbb szinten szakképzett állam orvosokra bízza. A közegészségügy külön, egységes törvénnyel való rendezésére irányuló törekvés úttörő volt nemzetközi viszonylatban is. Az akkor közegészségügyileg legfejlettebb Angliában csak szétszórt, egyes közegészségügyi kérdéseket szabályozó törvények voltak hatályban. Német- és Franciaországban peclig, hozzánk hasonlóan, csupán kormány- és helyhatósági rendeletekkel törekedtek a közegészségügyi viszonyok rendezésére és az igények lehető, szűkös megoldására. Nálunk már 1845-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók pécsi vándorgyűlésén hangoztatta Bugát Pál a korszerű egészségügyi törvény alkotásának szükségességét. Ezt követően a közegészségügy rendezésének előkészítésével a magyar orvosok és természetvizsgálók a Pesten 1863-ban (IX.), majd Marosvásárhelyen 1864-ben (X.) és Pozsonyban 1865-ben (XI.) tartott nagygyűlésen foglalkoztak. A Rimaszombatban 1867-ben (XII.) megrendezett nagygyűlés által kiküldött harmincöt tagú bizottság feliratban kérte br. Wenckheim Béla belügyminisztertől a magyar közegészségügy sürgős rendezését. A pozsonyi nagygyűlésen szerkesztett felirat sorsáról a rimaszombati nagygyűlésen a központi választmány jelentette, hogy azt 1866. június 24-én a képviselőház elnökének átadták . . . „Tudomás szerint e tárgy a magyar belügyminisztériumhoz lőn áttéve s maig függőben van" . . . Majd úgy liatároz12
