Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Kührner Éva: A nyíregyházi gettó egészségügye és az ideiglenes zsidó kórház
50 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) elő, különösen sok érelmeszesedés (44) és szívelégtelenség (36). Az emésztőrendszeri betegek körében a nyombél- vagy gyomorfekély (16), epekő roham (11) gyomor- és bélhurut (8) volt a leggyakoribb kórok. 11 cukorbetegről van tudomásunk. A légzőszervi diagnózisok között tüdő- (10) mellhártyagyulladás (5) és légcsőhurut, asztma (7-7) fordult elő leginkább, de volt 7 tbc-s beteg is. Az urogenitális betegségek között volt számos hólyaghurut (6) és vesegyulladás, illetve vesekő (3-3). A férfiak esetében magas volt (16) a prosztatatúltengé- ses betegek száma. A felvettek között volt 6 elmebeteg és 4 demens. Az iratok tudósítanak 10 reumatológiai (arthritis és köszvény) és 4 ortopédiai betegről is. Az ideiglenes zsidó kórházban csak elvétve fordultak elő sebészeti esetek és ezek is kisebb súlyúak voltak; 1-1 tályog, fekély, sérv, vérző aranyér ellátására került sor. Megfelelő szakorvos és felszerelés hiányában nagyobb beavatkozásra nem is volt mód. A súlyos sebészeti esetek ellátása az Erzsébet közkórházban, vagy Szanatóriumban történt, de a mütött beteg a gettókórházban töltötte a posztoperatív időszakot. A traumatológiai esetek sorában a kisebb súlyú ficam és zúzódás mellett 3 esetben törésről is tudósítanak a források, köztük 2 combnyaktörés volt. Tudomásunk van egy csuklón ejtett vágott seb ellátásáról is egy 77 éves nőbetegnél, ami valószínűleg öngyilkossági kísérlet következménye volt. A gettóban 11 rákos beteg volt (agy-, hólyag-, máj- mell- méh-, prosztatarákos) közülük 7 fő állt kórházi kezelés alatt és közülük 5 fő a gettó fennállása alatt elhalálozott. A kórházlakók magas életkorával hozható összefüggésbe a sok (49) geriátriai kórkép is pl. tehetetlen, gyenge, erőtlen végelgyengült. Viszonylag magas volt a fogyatékosok száma is, hiszen a 19 végtaghiányból, illetve agyvérzésből adódó fogyatékos mellett tudunk 3 süket és 2 vak kórházi ápoltról is. Találkozhatunk 4 bőrgyógyászati diagnózissal és egy mérgezéssel is, ez utóbbi egy 14 éves kislány esetében. Érdekes, hogy 4 főt kivizsgálásra, egyet megfigyelésre vettek fel. Heveny fertőző betegségeket leginkább a gyermekek között találhatunk összesen 26 esetben; legnagyobb számban influenzát (9), de volt 5 kanyarós, 3 skarlátos megbetegedés is. A kanyarót megkapta egy 23 éves ápolónő is. 1-2 esetben jelentkezett még diftéria, mumpsz, bárányhimlő, szamárköhögés. Készült feljegyzés trachomásról, vérhasban szenvedő betegről, és volt két tífuszgyanús eset is. A tífüsz, a rossz higiénés viszonyok miatt egyébként állandó veszélyt jelentett, az oltóanyag pedig olyan kevés volt, hogy szükség esetén csak a beteg környezetét tudták beoltani. A gettó orvosainak határozott fellépése következtében azonban sikerült megakadályozni járvány kialakulását. Mindössze a tetvesség lépett fel igen nagymértékben. A tetveseket elkülönítették és a tetvetlenítő állomáson fertőtlenítették. Igen kiterjedt 335 főt érintő tetűfer- tőzést jegyeztek fel a harangodi táborban is, május 14-én. Orvoshiány a megyében A zsidók a társadalmi és szakmai élet meghatározó személyei voltak a városban. Arányuk meghaladta az országosat, ezért kiesésük az élet minden területén, így az egészségügyben is komoly zavarokat okozott. Az orvoshiányt eleinte zsidó munkaszolgálatosok kirendelésével próbálták enyhíteni. így rendelték ki helyettes körorvosnak a gettó lakosai közül pl. Falus Pált Dombrádra, Fodor Lajost Nyírkárászra, Gárdos Miklóst Rakamazra, Gergely Imrét Nyírpazonyba, Kertész Je-
