Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 234-237. (Budapest, 2016)
TANULMÁNYOK - Perjámosi Sándor: A kolozsvári Orvostörténeti Intézet programtervezetei az 1940-es évekből
72 Comm, de Hist. Artis Med. 234-237 (2016) kellene egészíteni 1918-ig, és be kellene szerezni a most megjelenőket is, mivel az intézetnek összesen egy folyóirat járt. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy ebben az évben, részben racionalizálási céllal megkezdték az Orvosi Karra járó lapok összeírását s ezt meglovagolva az Orvostörténeti Intézet megpróbálta a fölöslegeseket begyűjteni és a többi elérhetőségéről listát készíteni. 2. Levéltári és okirati osztály fejlesztésre az Erdélyi Múzeum Egyesület levéltárával tartotta kívánatosnak az együttműködést, de ennek célját nem fejtette ki. Azonban igen érdekes és fontos gyűjteményt szeretett volna megszerezni az intézet számára: „az orvos-sebészi tanintézetnek az orvosi kar dékáni hivatala által kezelt és meglehetősen rendezetlenül álló, igen értékes iratanyagát. ”36 Ezt feltehetően Pataki Jenő buzdítására foglalta bele programpontjaiba, hiszen ő volt az, aki rendszeres kutatásokat végzett ezen iratok között. Továbbá az Orvostörténeti Intézet keretein túlmutatóan, de annak érdekében fontosnak tartotta, hogy az orvostörténelemmel foglalkozó diákok és kutatók számára meg kellene szervezni a marosvásárhelyi Teleki-téka gazdag orvostörténeti anyagának kutathatóságát, illetve az erdélyi vármegyék és városok levéltáraiban is megkönnyíteni az orvostörténész-kutatók munkáját. Ezt, mint írja „ természetesen csak megfelelő kutató ösztöndíjak teremtésével lehetne megvalósítani a békésebb időkben. Ebben a tekintetben igénybe lehetne venni a vármegyék és városok áldozatkészségét is. Pl. Csanád vármegye egy személy részére ma is ingyenes lakást és ellátást biztosit, aki a levéltár adatainak feldolgozásával akar foglalkozni. ”37 38 3. Diapozitív osztály: Az orvostörténelem oktatásában ezekben az évtizedekben kezd egyre fontosabb szerepet kapni, nem csak illusztrálási célból a képi anyag. Egyetemes orvostörténeti képanyag szerinte bőségesen állt az intézet rendelkezésére, amik jelentős része a lyoni egyetemről származtak és GuiartA professzor hozhatta magával. Ezeket és a Pataki Jenő által adományozott néhány magyar vonatkozású felvételt, véleménye szerint, előbb jegyzékbe kellene foglalni, hogy látható legyen, mivel rendelkezik az intézet. Fontosnak tartotta megemlíteni, „ hogy a románok által itthagyott diapozitívek között Semmelweisről egyetlen kép sincsen. Véleményem szerint mielőbb el kellene készíteni a magyar vonatkozású diapozitív képanyagot, felhasználva Pataki Jenőnek igen gazdag erdélyi vonatkozású képgyűjteményét. ”39 4. Gyógyászati múzeum „anyaga meglehetősen hiányos, legfeljebb néhány régen használt műszer van az intézet birtokában. Össze kellene gyűjteni a más orvoskari intézet birtokában lévő és régebben használatban volt gyógyászati eszközöket és azokat az intézet gyógyászati osztályában elhelyezni - ha másként nem menne, az illető intézet tulajdonjogának fenntartása mellett. (...) A gyógyászati osztály múzeumi anyagában kellene elhelyezni a nevesebb orvosainkra vonatkozó emléktárgyakat is. Itt kell megemlítenem, hogy Pataki Jenő sok régi, híres erdélyi orvosról készült olajfestményt adományozott40 az intézetnek és ezek szekrényekben porosodnak. ”41 Ezeket a bekeretezett festményeket az intézet folyosójának falán kíván36 U. o. 37 U.o. 38 Jules Guiart (1870-1965) parazitológus, orvostörténész professzor. 1924 és 1930 között a kolozsvári román egyetem első orvostörténeti tanszékvezető tanára. 39 Csajkás B. levele Berde K.-nak (1943). /. m. 40 Ezekről a festményekről az Orvostörténeti Intézet fennmaradt iratai között sajnos semmilyen feljegyzés nem található. 41 Csajkás B. levele Berde K.-nak (1943) i. m.
