Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
KISS László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek 79 a témához - melyre az éppen zajló Jókora terjedésű himlőjárvány” is ösztönzi — és bemutatja az oltótokocska/himlőtokocska (Impfetni) nevű találmányát. Ez 10 részből áll és tartalmaz az oltógerelytől kezdve, a himlőanyag szedésre alkalmas üvegecskéken át a spanyolviaszig minden szükséges dolgot. Részletesen és szakszerűen leírja a himlőanyag vételének, üvegbe töltésének, raktározásának, ill. az anyag beoltásának módját. Saját, két utóbbi év alatt végzett 900 oltására hivatkozva felhívja a figyelmet az oltóanyag „ellenségeire” - pl. nem jó, ha azt idegen nedvességekkel, gyógyszerekkel vegyítik, árt neki a világosság, „különösen meleggel és villannyal (electricitas) párosulva" stb. Tárolásra a legfeljebb 10-15 Reaumur58 mérsékletű helyet ajánlja. Végül azt közli, hogy az „oltótokocska” pesti lakásán: Kalap utca 169 első emeletén „10 forintért pengő pénzben ” megvásárolható.59 Magda kezdeményezésének kedvező fogadtatását bizonyítja az orvosi karon két évvel később született disszertáció,60 melynek szerzője, Novak Sándor6' ezt írja a hatósági orvos feladatai közé tartozó oltásról: ,/Ionunkban az oltás rendetlensége s hasznavehetetlenségét egy részrül ugyan azon hanyagságnak, mellyet az ügy iránt hatósági orvos személyzetünk tanúsít, de más részről bizton csakugyan az alkalmazott anyag rossz létének tulajdoníthatni... Üdv és pártolás D. Magda urnák, ki némileg igyekszik segíteni a bajunkon, valódi a friss tehénvédhimlő anyaggal ügye- kezvén szolgálni a hazának: hála neki az emberiség nevében!”62 63 Elgondolkodtató, hogy Novák egy szóval sem tesz említést az oltóanyagnak Gebhardtól való beszerzési lehetőségéről. Ez is valószínűsíti azon feltevésünket, hogy Gebhardt-féle „oltó-intézet” csak a nyári hónapokban állt össze és az oltásokat elsősorban seborvos tanítványai s nem a medikusok végezték. Gebhardt 78 éves korában, 1869. október 27-én hunyt el. A Vasárnapi Újság 44. számában megjelent rövid hír szerint: „. ..élte végén ugyan már keveset dolgozott, de 1825-1830-ig terjedő munkássága akkori viszonyaink között figyelmet érdemel".63 Valószínű, hogy az 1850-es évek végétől vesekő-betegségben szenvedett. 1860. június 12-én nyugdíjaztatását kérte.64 Döntésében közre játszhatott az Októberi Diplomához vezető közhangulat is: a solferinoi vereség után Bécs visszaállította a magyar alkotmányt, a vármegyei hatóságokat, a magyar hivatali és tanítási nyelvet.65 Igaz nem hosszú időre: „a magyar éra” csak egy évig tartott és következett a „provizórium”. Gebhardt kihátrálásával vezető nélkül maradt a Központi Oltóintézet is. A következő pár év történetét ismét csak mozaikkockákból tudjuk kirakni. Az 1861-ben indult Gyógyászat c. hetilap 280. oldalán találtunk rá egy nyúlfarknyi hírre: „Poór m.(agán) tanító ideiglenesen magára vállalván a közepi ojtó-intézet kezelését... lemondott az orvoskari könyvtárnokságról". Poór döntése nem meglepő, hiszen az 1858/59-es tanévben „bőr- és bujakórtanból” 58 René de Réaumur (1683-1757) francia természetbúvár, az általa szerkesztett hőmérőnek zéruspontja a víz fagypontja, 80-as pontja pedig a víz forráspontja. 59 Magda 1840,283. 60 Dörnyei Sándor 2001, 72-73. 61 Novák Sándor Ágoston (1816-1885), 1844-től Pakson, azaz Gebhardt szülőfalujában lett községi orvos 62 Novák Sándor Ágoston, 28-29. 63 A híradás - tévesen - Győrt jelzi születési helyéül - Gebhardt Pakson született. Pár évvel ezelőtt még állt a szülőháza. 64 Győry, 536. 65 Gortvay 247
