Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Kiss László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek és az oltóanyaggal való ellátás története 1890-ig
KISS László: A magyarországi himlő elleni oltóintézetek 71 E bizonytalan és magánkezdeményezéseken alapuló beszerzési módon kívánt változtatni a védhimlőoltás hatósági megszervezésének kezdetén Schraud Ferenc országorvos (proto- medikus)8. Ajánlására a Helytartótanács 1804. március 13-án rendeletet adott ki, mely az „óvhimlő oltonyozását az egész országban bevezette“ és az oltóanyag gyűjtésére hat oltó-főállomást szervezett Buda, Pest, Kassa, Gyula, Pozsony és Zágráb (Horvátország) székhellyel9. Sajnos, a szakirodalomban nem találtunk további, pontosító adatot az „oltó-főállomásokról“: milyen volt felszereltségük, személyzetük, meddig működtek stb. Csupán feltételezzük, hogy azért esett e hat városra a döntés, mivel ezen a helyeken már 1801-ben megindult az oltás és valószínűleg a lelkes helyi oltóknak köszönhetően sikerült is frissen tartani az oltóanyagot. Ezen feltevésünket Gyula esetében igazoltnak látjuk egy korabeli tudósítás alapján. A tudósítás a Beyträge zur Geschichte der Schutzpocken in Ungern, azaz Adalékok a véd- himlő történetéhez Magyarországon című sorozat 7. darabjaként jelent meg a Schedius Lajos szerkesztette Zeitschrift-ben, 1802-ben. Az 1802. július 4-én, Gyulán keltezett A tehénhimlő terjesztésének története Békés megyében című 10 oldalas munka szerzője Rigler Zsigmond, Békés vármegye „fizikusa” (főorvosa) volt.10 A Vas megyei Rohoncról származó Rigler 1778- ban végzett az akkor már Budán működő magyar orvosi karon az összenőtt porzós növények felosztásáról írt disszertációjával.11 1779-től volt a megye másodfőorvosa, majd 1786-tól főorvosa 1811. október 28-án bekövetkezett haláláig.12.Az 1795. évi himlőjárvány idején kezdett oltani - ekkor persze még csak a varioláció, azaz az emberi himlőnyirokkal való oltás állt a rendelkezésére. 1801 őszén újabb járvány tört ki. Ezért 1802 januárjában Pestre és Budára utazott, ahol egyrészt megtanulta a Jenner-féle oltás módját, másrészt oltóanyagot szerzett. 1802. január 24-én tért vissza Gyulára és még aznap beoltotta Juhász István református prédikátor három gyermekét. Miután az oltás megfogant, a 9. napon újabb 12 gyermeket oltott be. Később ő adott oltóanyagot a szomszédos Bihar és Arad megye számára, sőt még a távoli Heves megye is hozzá küldte egy seborvosát négy beoltásra váró gyermekkel.13 Nem véletlenül esett tehát Riglerre a protomedikus választása az oltó-főállomások szervezésekor. Hasonló érdem alapján eshetett a választás Kassára, ahol Bene tanúsága szerint 1801 októberében ,fJerr Doktor Wirkner” és Lehotzky seborvos kezdte el az oltást és Bene cikkének megjelenéséig az oltottak száma meghaladta a 400-at.14 Sajnos Wirknerről az életrajzi lexikonokban nincs önálló szócikk. A szlovák életrajzi szótár (Slovensky biograficky slovník, VI. kötet, 376) fia, az 1802. augusztus 21-én, Kassán született Wirkner Lajos apropóján említi apja nevét: „ Wirkner István orvos”. Az Abaúj és Torna megyék központjának számító Kassa orvosi történetét Molnár jelentette meg 1944-ben. Ő ezt írja Wirknerről: „1812-ben Virkner (Wirkner) István Abauj megye physicusa, de a „Magyarországi orvosrend névsora” 1840- ben a magánorvosok között sorolja fel. Született Alsó-Pólyán Sopron megyében, 1775-ben, orvosdoktori oklevelet kapott Pesten 1798/99-ben. Végrendelete kelt 1854-ben”,15 8 9 10 11 12 13 14 15 Kiss 2014 Gortvay, 14 Rigler 76 Dömyei 2001, 133-134 Dömyei Sándor archontológiai gyűjteménye - Békés megye (kézirat) Rigler 79 Bene 1802,371 Molnár, 140
