Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában (Semmelweis, Bottini, Lister)
50 Comm, de Hist. Artis Med. 230-233 (2015) A levél magyar fordításban: Jegyzőkönyv a Rupp professzor úr elnökletével és Semmelweis, valamint Diescher professzor ülnöksé- gével a gyermekgyilkossággal vádolt Szép-Nagy Erzsébet ügyében tartott bizottsági ülésről A jászberényi megyei bíróság által feltett kérdésre, vajon lehetséges-e, hogy a gyermekgyilkossággal vádolt Szép-Nagy Erzsébet nem volt tudatában terhes állapotának és a havi tisztulása kimaradását csak szégyenének tulajdonította, a válasz az, hogy ez annál köny- nyebben lehetett így, mert a terhesség alig érte el az ötödik hónap végét, így sem a // has nagyobb terjedelme, sem a gyermek mozgása nem világosíthatta fel valódi állapotáról. Semmelweis A pesti orvoskari bizottságnak a bíróság fenti kérdésére adott válasza megfelelt a 19. századi orvosi ismereteknek. Grósz Lajos például, az 1858-ban megjelent Törvényszéki orvostanában ezt írta: „Vannak olly esetek, mellyekben a vádlott azt állítja, hogy viselősségéről tudomása nem volt. - Ennek lehetőségét tagadni nem lehet, s azon állítás, hogy tudatlanság csak először szülőknél hihető, alaptalan, minthogy elégszer előfordult, hogy férjnél levő nők, kiknek viselősségök eltitkolására semmi okuk nem volt, állapotukat meg nem ösmerték; e tekintetben a kérdés alatt álló egyénnek szellemi művelődését, lelki tehetségeit s a mellékkörülményeket kell figyelemmel kisérni.”2 A Semmelweis által is véleményezett csecsemőgyilkossági eset még részlegesen meglévő adatok mellett is figyelemre méltó. A jászberényi bíróság megkeresésének iktatószáma alapján azonban sikerült felkutatni és megtalálni Szép-Nagy Erzsébet büntetőügyének az illetékes megyei levéltárban fennmaradt eredeti iratait, így teljesebb áttekintésünk lehet erről a törvényszéki ügyről. Az iratok felkutatását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár végezte, készségességüket és segítségüket hálásan köszönöm. A per iratanyagából fennmaradt 13 oldalnyi anyagot Dr. Cseh Géza folevéltáros úr küldte meg szkennelt másolatban.3 A per levéltári dokumentumaiból, ill. a pesti egyetem orvoskarával történt levélváltásból megismerhetjük a bűnügy lényeges adatait. „Szép-Nagy Erzsébet apáti hajadon” 1856-ban „kukoricza kapáláskor esvén teherbe ... idő előtt szült”. A „nevezett nő, kinek testén szülési jelek észlelteitek, m. é.(= 1856.) October 17-én egy magzatot szült ugyan, — mind azon által a’ kérdéses magzatnak élve, vagy halva lett elszülése ... a’vizsgálat folyamában ki nem derült”. Ugyanis a „való színűén halva született magzat annak annya által a ’szülés után rögtön elásatott, s a leg szorgossabb nyomozások daczára fel nem találtatott volna”. „Mert ha bár is Suhajda Teréz bábának véleménye a ’ Czimmermann Erzsébet és Haczl Antal szakértők 2 Grósz Lajos: Törvényszéki orvosion különös tekintettel a büntető törvénykönyvre. Jogtudósok, államügyészek, itélőbírák, orvosok és sebészek számára írta ..., Nagyvárad, 1858, Hollósy Lajos, 161. 3 Az iratok levéltári jelzete: MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára. IV. 153-g. Jászkun Kerület Törvényszékének iratai, Fenyítő Törvényszék iratai A. 1857/75.
