Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Katalin: Az antiszeptikus módszer térhódítása Itáliában (Semmelweis, Bottini, Lister)

SEMMELWEIS IGNÁC AUTOGRÁF HAGYATÉKA

VÁRJ ASSY PÉTER

Semmelweis Ignác 47 éves korában, 1865. augusztus 13-án hunyt el a Bécs melletti, Mild- ner főorvos vezette Niederösterreichische Landes-Irrenanstalt-b&n. Az őt méltán megillető elismerést nagy késéssel, évtizedekkel halála után kaphatta meg. Hamvainak első újratemetése 1891 -ben történt meg. Ekkor hozták haza földi maradványait a felszámolt schmelzi temetőből, és azokat a budapesti Kerepesi-temetőben, a Walthier-család sírboltjában, korábban elhunyt három gyermekének nyughelyén helyezték el. Ezt követően kezdődött el csak hazánkban életművének újraértékelése és újrafelfedezése. Addigra már azonban sajátkezű írásos hagyatéka jószerivel elkallódott - tőle származó kézirat, levél, okmány, bejegyzés, ill. autográf aláírás alig-alig maradt fenn.

A Semmelweis kéziratos hagyatékával foglalkozó első összefoglaló tanulmányt Antall József, R. Harkó Viola és Vida Tivadar 1968-ban publikálták, Semmelweis Ignác összegyűjtött kéziratai címmel. Ez az Orvostörténeti Közlemények ünnepi, Semmelweis-kötetében jelent meg - abban az esztendőben volt Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulója.

Ebben az évben is Semmelweis emlékévet ünnepelünk, ezúttal halálának 150. évfordulóját. Az ünnep értékét növeli, hogy ezt az évfordulót az UNESCO Általános Konferenciája is ünneplésre méltónak találta és nemzetközi szintre emelte.

Az emlékév lehetőséget kínált arra, hogy újra áttekintsük Semmelweis kézírásos hagyatékát — ismét az Orvostörténeti Közleményekben.

Az 1968 óta eltelt 47 esztendő során több értekezés is megjelent, amelyek Semmelweistől származó, addig még nem ismert kéziratos dokumentumokat közöltek. Mindezek mellett az utóbbi két esztendőben két, eddig még ismeretlen Semmelweis-levél és egy autográf aláírása is felbukkant.

Közleményünkben ezeket a Semmelweis autográf dokumentumokat kívánjuk összegezni és keletkezésük időrendjében felsorolni. Ugyanakkor ismertetjük a még nem publikált kéziratokat is.

I. Új Semmelweis autográf dokumentumok

1. Az elsőként ismertetett levelet Semmelweis 1854-ben írta, a pesti Szent Rókus-kór- ház szülész főorvosaként. Egy, az intézményében szült nő, Pelesmann Anna kapcsán adott hivatalos szakvéleményt az asszony általa megbecsült életkoráról. Ma már nem tudható, mi állhatott az eset hátterében, milyen ok(ok) miatt hazudta magát a szülő nő 19 évesnek, a valóságosnál sokkal fiatalabbnak.

2014 februárjában, egy németországi árverésen (Pforzheim) bukkant fel ez az egy oldalnyi, 380 x 240 mm méretű levél. Néhány hónappal később pedig egy koppenhágai antikvárium kínálatában jelent meg, részletes leírással, az alább közölt fotóval is jól dokumentáltan. A magántulajdonban lévő Semmelweis-levél a dolgozat megírásakor is még eladó - a levélért 42000 $-t kémek.