Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
ADATTÁR - Horváth Ferenc: Dr. Józsa Dániel (1795-1849)
HORVÁTH Ferenc: Dr. Józsa Dániel 165 tönben a tífuszhoz hasonló „forró nyavalya” elterjedése várható a rabok zsúfolt elhelyezése miatt, a megye vezetésének javasolta a könnyebb és kezességre elbocsátható rabok bizonyos időre való elbocsáthatóságának valami módját találni1\ hogy a zsúfoltság enyhítésével a helyi járványt megelőzze. Javaslatát a megye vezetése óvatosan támogatta, de a Királyi Főkormányszék a javaslatot figyelembe sem vette.56 Józsa Dániel „nagy és méltó orvosi hírnek örvendett, eleven, pontos és erélyes férfiú volt, korát meghaladó józan orvosi elvei voltak", állította róla a már idézett kortárs író.57 Mindezekkel együtt népszerűségnek örvendett a lakosság körében, ezt egy 1841. március 7-én kelt, hozzá írt levél is bizonyítja, amelyet második házasságából származó újságíró és lap- szerkesztő fia, Józsa Oszkár 50 évvel később hozott nyilvánosságra. Ezzel a levéllel Szikszay Mihály, az „ erdélyi arisztokrácia és nevezetesebb úri családok afféle vándor udvari poétája ” az általa írt és kinyomatott Farsangi Zsebkönyvből egy kis ládában 38 darabot küldött meg a „tekintetes Doctor Úrnak” azzal a reménnyel, hogy azokat a falusi beteglátogatások során a „tekintetes úr” kiosztja azoknak, akik már előre kifizették az árát, a fennmaradó példányokat pedig azoknak adja el, akiknek még kell. A terjesztés jutalmául „egy könyvet a Tekintetes úr ingyen és örökemlékül magának ” megtarthatott.58 Közvetlenségét, korrekt munkatársi magatartását igazolja, hogy a vármegyei sebész, Mustárdi Ferenc, aki 1828-1830 között Kővárvidék sebésze volt, 1830-tól 1848-ig végig mellette dolgozott.59 1843. május 21-én nagy csapás érte, 16 évi házasság után meghalt felesége 46 éves korában. Józsa Dániel 6 kiskorú gyermekével egyedül maradt. P. Szathmáry Károly írja róla, hogy „szép és népes családot alkotott”,60 ezért emlékezzünk meg mi is e hat gyermeke nevéről és születési idejéről: Eufrozina (1828. december 23.), Gyula (1830), Adolf (1831), Kornélia (1832), Hermina (1833.október 20.) és Olivia (1835). A gyászév letelte után, 1844-ben újból megnősült. Második felesége a szintén osztrák származású, 1815-ben született Hahn Amália volt, akitől 1845-ben született a már említett Oszkár fia.61 Csak részben függ össze orvosi hivatásának gyakorlásával az az eset, melyben javaslatára a vármegye vezetése kérte a Királyi Főkormányszéket, hogy küldje meg a polgári gyógyszertárakból a katonai kórházak számára kiadott gyógyszerek elszámolását szabályozó 13.162/1843. számú rendeletének még egy, magyar nyelvű példányát is. A Főkormányszék a kérésnek csak részben tett eleget, ugyanis a rendeletet még egy példányban leküldte a vármegyének, de arra hivatkozott, hogy a rendeletet olyan egyének használják, akik a német nyelvet megértik és utalt arra is, hogy a „ vármegye a rendelet magyarra történő áttételét rendes orvosára, azaz Józsa Dánielre bízhatja.”62 Ez azt jelenti, hogy a Főkormányszék tisztviselői jól ismerték Józsa főorvos német nyelvtudását, amely Bécsben töltött évei és két osztrák származású felesége hatására egyértelműen magas szintű lehetett. Az Orvosi Tárból értesült a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók rendszeres nagygyűléseiről. Amikor az ötödik nagygyűlést a Szilágysomlyóról viszonylag egyszerűen el56 MNL OL F46 Gubernium Transylvanicum/in Politicis ügyiratok. 7630. csomó 862. irat, 2. 1840. január 2. 51 P. Szathmáry Károly: Emlékeim. Szilágy-Somlyó, Nyomda Rt. 1884. 28. 58 Szilágy-Somlyó és Vidéke, 1891. 1. évf. 8. szám, 2. 59 Petri Mór: Szilágy vármegye monográphiája. I. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1901. 668. 60 P. Szathmáry Károly: Emlékeim. Szilágy-Somlyó, Nyomda Rt. 1884. 28. 61 Nagy Iván: Magyarország családai, 1859. 356. 62 MNL OL F46 Gubernium Transylvanicum/in Politicis ügyiratok. 7984. csomó 4566. irat, 2. 1844. május 2.
