Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 230-233. (Budapest, 2015)
KÖZLEMÉNYEK - Péter H. Mária: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága
PETER H.MARIA: Müller Bernát gyógyszerész élete és munkássága 115 elvégzett munka ára megfelel-e az új árszabási rendszernek? Véleménye szerint „minden lelki és testi fáradozás, azaz minden a gyógyszerek előállítására és készítésére irányzott gondolat és tett, munka. A legkisebb munkának sem szabadfizetetlennek maradnia. ” Ezekből a megállapításaiból kitűnik, hogy Müller Bemát ízig-vérig gyakorló gyógyszerész, gyógyszertárvezető is volt, aki értékelte a mindennapi patikai munkát. E témakörben még két megoldandó problémát vetett fel: a reagensek (kémszerek) és az állatgyógyszerek árszabályozását. Bár a vegyszerek nem kerülnek kiszolgálásra, eladásra, mégis be kell sorolni őket az árjegyzékbe, hiszen a Gyógyszerkönyvek függelékében a gyógyszertári vizsgálatok elvégzésénél említve vannak és felhasználást nyernek. Nagyobb fontosságot tulajdonít az állati gyógyszerek árjegyzékének összeállítására, hiszen az állattenyésztéssel foglalkozóknak sokszor komoly kiadásokat okozhatnak, mivel általában egy alkalommal nagyobb mennyiség beszerzésére kerül sor. E célból némi ármérséklés indokolt illetve pótlék bevezetésének lehetőségére tesz javaslatot. A gyógyszerek árának meghatározásával kapcsolatos javaslataival részben óvja a közönséget a túlfizetés ellen, de ugyanakkor jelzi, hogy a gyógyszerész befektetett vagyona, munkája, kiadásai fedezésére megfelelő nyereséget kell biztosítani. Végül értekezésének záró mondatával tanúságot tesz meggyőződéséről: értekezésem egész folyamán a czímtől kezdve a zárszóig azon szép gondolat, azon őszinte tudat vonult végig, miszerint egy jó és eredmény dús ügyet képviseltem. ” Erről meggyőződhet mindenki, aki elolvassa írását. 1861-ben, az Orvosi Hetilap hasábjain, az 5. évf. 16-i számától kezdődően, a 28-i számmal bezárólag, hat részben folytatólagosan, szintén a „ Tárca ” rovatában A gyógyszerészek kiképeztetéséről értekezik [28]. Ezekben a közleményeiben rávilágított a képzés, az oktatás égető kérdéseire, a mai napig sem megoldott kérdéseket vetett fel, melyekkel kapcsolatban egyéni, elfogulatlan véleményét fejtette ki. Gondolatait, észrevételeit közölte az akkori képzésről, majd minden részletre kiterjedő és jobbító szándékkal javaslatokat tett az előképzéstől kezdve egészen a tanulási idő optimális meghatározásáig. Véleménye szerint a képzésnek fő feladata és célja, hogy alkalmas, megbízható és buzgó egyéneket neveljen, olyanokat, akik később a gyógyszerészi pálya viszonyaival, jogaival, kötelességeivel és a gyógyszerészettel kapcsolatos természettudományi ismeretekkel felvértezve, önállóan működhessenek. Továbbá szükséges előfeltételnek minősíti a jó nevelést, a testi alkalmatosságot, a szellemi ügyességet és a választott életpálya iránti szeretetet. Az I., Az előképzés c. fejezetben az első kérdés, amit felvet: Hány gimnaziális osztályt végzett legyen a növendék? Előbb 6 gimnáziumi osztály elvégzése volt szükséges, azonban egy időben lecsökkentették 4 évre. Szerinte ennyi osztály elvégzése elégtelen, ezt bizonyítandó kifejti véleményét: „a 4 algimnáziumi osztályt elvégző még nem bír a meggondolás és belátás azon érettségével, mely szerint az önmaga és szaka javára belső előszeretetből és meggyőződött hajlamból szentelje magát a gyógyszerészeinek. ” Érvei szerint a szükséges szellemi képesség csak érettebb korban és több osztály elvégzése után jelentkezik. Továbbá ezzel kapcsolatban felveti a szorgalom, a jó neveltség, az erkölcsiség későbbi megnyilvánulását valamint a jelölt testi alkalmatosságának kérdését is, ha az beszéd, látási vagy hallási hibákkal bír, alkalmatlan erre a pályára. Javaslata szerint hasznosabb lenne a 6 vagy még inkább a 8 gimnaziális osztályt végzetteket a gyógyszerészi pályára irányítani A II., A tanulási idő c. fejezetet azzal a megállapításával indítja el, hogy valamilyen szakmát megtanulni annyit tesz, mint minden ahhoz szükséges jártasságot kellően elsajátítani, ez pedig a gyógyszerészeinél legyen a tudományból kiinduló és meggyőző. Szerinte a