Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Simontornyai-Scheiber Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története
SIMONTORNYAI - SCHEIBER Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története 165 melyben mindenkiről megemlékezik a nagyrabecsült cikkíró úr, csak éppen arról nem, aki a legnagyobb dicséretet érdemli, aki a kórházat vette és ajándékozta meg a szegény beteg hittestvéreink részére, ez az ember pedig a fiumei Braun Bernát. Valószínűnek tartom, hogy a cikkíró úr nincs tisztában azzal, hogy a városmajori kórházat a fent említett Braun Bernát úr egy Keren Kajemet Lejiszroél19 alapítására vette néhaifivére Bíró Dániel volt tüzérszázados emlékére, aki a világháború áldozata lett, akinek emléktáblája aranyba vésett betűkkel díszlik a főbejáratnál és akinek nevét a mostani kórház viseli telekkönyvileg is, tehát a mostani neve a kórháznak: ,,Bíró Dániel” zsidókórház. Ugyanezen Braun Bernát adta a kórházat a pesti orth. izr. hitközségnek, annak további fejlesztésére, gondozására, fenntartása és vezetése céljából. Csak erre akartam felhívni becses figyelmüket. Teljes tisztelettel hívük: Braun Salamonná, Zenta (Jugoszlávia)” 1928-ban több cikk is foglalkozott a kórházzal, ezek közül érdemes kiemelni dr. Abrahamsohn Hermann, sárbogárdi főrabbi, a budapesti Chevra Kadisha főtitkárának írását, amely büszkeséggel szól az akkor már nyolc esztendeje fennálló gyógyintézményről:20 „A Chevra Kadis hától indult ki az orthodox kórház létesítésének gondolata is. Chevránk megalapítójának, dr. Schächter Jakabnak a veje, az intézmény jelenlegi nagyérdemű elnöke dr. Friedmann, ki maga is orvos, vetette fel ezt az eszmét, amely íme meg is valósult. Hét évvel ezelőtt létesült a kórház. Akkoriban nagyon kellett a zsidó betegek és zsidó orvosok elhelyezéséről gondoskodni. Ez érlelte meg az orth. kórház gondolatát, mert ha már kell - így mondták, ne legyen felemás. Pénz nem igen volt bőviben, dr. Friedmann azt mondta: »Csak legyen meg a kórház, majd meglesz a pénz is.« Meg is lett. Egy gazdag fiumei ember Braun Bernardo nagyobb alapítványt létesített; Schlesinger Adolf, Herczog József, a Chevra akkori elnöke és nem utolsó sorban óbudai Freudiger J. Lipót is dolgoztak erősen, s íme, megvan a kórház, az egyetlen orthodox kórház az egész világon. 45-50férőhelye van, orvosai erősen konzervatívok vallási tekintetben, a kórház szelleme szigorúan vallásos. A kórháznak van szanatóriumi része, az hozza a jövedelmet s ennek feleslegei fedezik az ingyen-rendelő költségeit. Van a kórháznak kis zsinagógája, külön szukkója valóságos ékessége a fővárosnak. ” Figyelemre méltó az a Zsidó Évkönyvben megjelent tanulmány Rosenák Miksa igazgató főorvos tollából, amelyben leírja, hogyan születtek a Pest-budai zsidó kórházak. Az alábbi részlet a Bíró Dániel Kórház megalapításáról szól.21 „E sorok írója akkoriban ismételten figyelmeztette az orth. izr. hitközség vezető férfiait, hogy különösen az orth. árnyalatú betegek mennyire szenvednek a reakció következtében és buzdítására óbudai Freudiger Abrahám hitközségi elnök, óbudai Freudiger Lipót tb. elnök, Franki Adolf, az orth. országos iroda elnöke és dr. Friedmann Izidor fogorvos, az orth. Chevra elnöke, midőn Braun Bernardo háborús betegségben elhunyt és emlékére testvére, Bíró Dániel nagyobb adományt ajánlott fel jótékony célra a pesti orthodox hitközségnek. ” Az igazgató főorvos egy ponton tévedett: nem Bíró Dániel ajánlotta fel az összeget, hanem Braun Bernardo vásárolta meg a Vaskovits-vízgyógyintézetet, s nevezte el az I. 19 Keren Kajemet Lejiszroél - Zsidó Nemzeti Alap intézmény 20 Zsidó Évkönyv 5688, 1927/28. p. 115. 21 Zsidó Évkönyv 5689, 1928/29.
