Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Simontornyai-Scheiber Mária: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története

166 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) világháborúban hősi halált halt öccséről, Bíró Dávid Dánielről. Rosenák főorvos írását így folytatja: „Megértőén felhasználták az alkalmat arra, hogy az adomát megsokszorozott nagy áldozatkészséggel megvegyék a Városmajor utcai szanatóriumot és azt dr. Rosenák Miksa orvosi vezetésével modern kórházzá alakították át 1920február havában. Minthogy pedig a kórházban lehetetlen volt a járóbeteg rendelést lebonyolítani, az orthodox hitközség a Kertész utca 32. szám alatt levő, saját házában külön nyilvános rendelőintézetet nyitott ugyancsak dr. Rosenák Miksa igazgatása alatt. Mindkét intézet: úgy a kórház, mind az ambulatorium rohamosan fejlődik és úgy a pesti orth. hitközség, valamint a budapesti orth. Chevra Kadisha vezetősége komolyan foglalkozik a kórház mihamarabb leendő kibővítésének kérdéseivel. ” A Bíró Dániel kórház orvosai Ami a Bíró Dániel kórház orvosait illeti: 1920-ban a fehérterror miatt elbocsátották a klinikákról és a közkórházakból a zsidó orvosok egy részét, akik ezt követően vagy a fenti intézményekben nyertek elhelyezést, vagy magánpraxist kezdeményeztek. így alakult ki a Városmajor utcai kórház orvosi kara is,22 név szerint a következőkből: Rosenák Miksa sebész, ig. főorvos (sz. 1892), Dach Sándor belgyógyász főorvos (1862), Sulzer Andor bel-, ideg- és laborfőorvos (1897), Goldberger Márk ideggyógyász főorvos (1879), Büchler József sebész­gyakornok (1913), Brück Mihály belgyógyász gyakornok (1918), Haas Lajos sebész-alorvos (1909) és Fillenz Károly urológus gyakornok (1909). Rosenák utóda a sebészet élén 1935- ben Scheiber Vilmos ortopéd-sebész főorvos, a nőgyógyász főorvos Liebmann István és Vágó Árpád lett, belgyógyásznak az amerikai Rockefeller ösztöndíjas Ernst Zoltánt nevezték ki. Orvosi névsor 1921-ben: Rosenák Miksa ig. főorvos, sebész, Dach Sándor belgyógyász, Goldberger Márk ideggyógyász, Nagy Tivadar nőgyógyász, Sulzer Andor laboratóriumi­főorvos, Haas Lajos laboratóriumi és röntgen-főorvos, Eppler Henrik alorvos, Weinberger Ödön segédorvos. 1925-ben: Rosenák Miksa, Dach Sándor, Goldberger Márk, Nagy Tivadar, Sulzer Andor, Haas Lajos, Epler Henrik, Weinberger Ödön. 1926-tól Szóld Endre segédorvosi kinevezése mellett az orvosi kar változatlan. Az 1930-as évek elsőfelében az alábbiakat nevezték ki: Rosenák Miksa utódjául Scheiber Vilmos orthopéd-sebészfőorvost, alorvosként Markovits Emilt, segédorvosként: Orbán Endrét és Szigeti Károlyt. Nőgyógyász főorvos lett Liebmann István és Vágó Árpád, belgyógyász főorvos pedig Ernst Zoltán, Sulzer Andorral együtt. 1936-ban: Friedmann Izidort nevezték ki igazgatóvá, aki fogszakorvos volt, segédorvos lett Feldmann Ferenc sebész. 1942-ben Deutsch Aladár fül-orr-gégeszakorvos kezdte meg működését, segédorvosként Polatsik Zoltán nőgyógyászt alkalmazták. A 30-as években az Ambulancián működtek (VII. Kertész utca 32.): Rosenák Miksa ig. főorvos, Józsa Jenő és Dach Miklós belgyógyász-főorvos, Deutsch Aladár fülgyógyász r. 22 Szanatóriumi díjak: 1924. február-áprilisig egy fizető ágy díja kb. 240.000 korona volt, ami megfelel 19-31 pengőnek. 1930-ban 1 ágyas különszoba 20 pengő, nagyobb 24 P, kétágyas különszoba 22 P, nagyobb 30 P, II. oszt. közös szoba: 12 P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom