Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Mozgalmas két évtized. Az Orvostörténeti Könyvtár megalakulása és története
262 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) HERCZEG Árpád (1890-1958) orvos, bőrgyógyász, orvostörténész, egyetemi magántanár. 1914-1918-ban katonaorvos, 1918-1945-ig a pesti bőrklinika munkatársa, jeles szifiliszkutató. 1931-től Budapesten az orvostörténelem magántanára, 1924-től az Orvosi Hetilap orvostörténeti rovatának szerkesztője. 1941-1944-ben a Magyar Bőrgyógyászati Társaság főtitkára, több hazai és külföldi társaság tb. Tagja. 1945-től üzemorvos. Jeles orvostörténész, Szumowski: Az orvostudomány története c. alapvetésének fordítója és kiegészítője. 1952-től - betegsége miatt csak kis mértékben - bekapcsolódott az újjászervezett magyar orvostörténeti közéletbe. HINTS Elek, farkaslaki (1893-1966) orvos, szülész-nőorvos, orvostörténész egyetemi magántanár. Az első világháborúban katonaorvos, a kolozsvári egyetemmel együtt menekült Szegedre. Itt szerezte oklevelét, 1921-1923-ban sebész, 1923-től a budapesti I. sz. női klinikán szakorvos, 1929-től a Stefánia Szövetség Anyavédelmi Intézetének igazgatója.1938- ban magántanár, 1945-től a kőbányai Gizella Kórház főorvosa. Jeles orvostörténész, Bolyai betegségének kutatója, kétkötetes összefoglaló jellegű orvostörténeti kézikönyv szerzője. HUSZÁR György (1911-2002) fogorvos, orvostörténész, egyetemi tanár. 1935-től a szegedi orvosi kar anatómiai intézetében dolgozott, 1937-től a fogászati klinika munkatársa, a fogorvosi kar megalakulása után egyetemi docens a fogpótlástani tanszéken. A hazai fogorvoslás történetének feldolgozója. 1952-ben bekapcsolódott az orvostörténeti társasági életbe, tagja volt az Orvostörténeti Szakcsoportnak, 1966-1992 között a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke. A rendszerváltás éveiben a hazai szabadkőműves páholyok egyik újjászervezője. JÁKI Gyula (1898-1958) orvos, sebész, egyetemi tanár, orvostörténész. 1922-1927-ben, kórboncnok Debrecenben, 1927-től a sebészeti klinika munkatársa, 1937-ben a sebészeti műtéttan magántanára, 1947-1958-ig a szegedi orvosi karon a sebészet ny. egyetemi tanára Az Orvostörténeti Közlemények szerkesztőbizottsági elnöke, az Orvostörténeti Szakcsoport első elnöke. KATONA Ibolya (1914-2007) orvos, orvostörténész. Az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetőjeként kapcsolódott be az orvostörténeti társasági életbe. Az Orvostörténeti Szakcsoport titkára (1958-1966), a Magyar Orvostörténelmi Társaság vezetőségi tagja, a Társaság tiszteletbeli tagja (1988). Az iskolaorvoslás történetével, és az orvosnők szerepével foglalkozott. KÉRDŐ István (1923-1981) orvos, belgyógyász, orvostörténész, 1952-től az ORF1 főorvosa, balneológiával és orvosi meteorológiával foglalkozott. Az Orvostörténeti Szakcsoport, majd a Magyar Orvostörténelmi Társaság vezetőségi tagja. KISS Ferenc (1889-1966) orvos, anatómus, egyetemi tanár, Kossuth-díjas (1952). Jelentős tankönyvírói tevékenységet fejtett ki. Tagja volt az Orvostörténeti Szakcsoportnak, a Magyar Orvostörténelmi Társaságnak. KÓTAY Pál (1910-1986) orvos, orvostörténész, urológus, egyetemi tanár. 1934-1938-ban a Szent János kórház főorvosa, 1940-1945-ben a kolozsvári urológiai klinika adjunktusa, 1946-tól a marosvásárhelyi urológiai klinika osztályvezető főorvosa, 1956-tól egyetemi tanár. Jeles orvostörténész, szépíró. Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza c. munka bilingvis kiadása (1960) első kötetének bevezetőjét ő írta, névtelenül. MORELLI Gusztáv (1879-1961) orvos, fogorvos, 1923-ban a szájbetegségek magán-, 1926- ban rk. egyetemi tanára, Jeles fogorvos, fogorvoslás-történettel is foglalkozott. Tagja volt az
