Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Mozgalmas két évtized. Az Orvostörténeti Könyvtár megalakulása és története
254 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) melweis Orvostörténeti Múzeum Bizottságának. Orvostörténeti érdeklődését és tevékenységét bizonyította, hogy akadémiai doktori értekezését a hazai közegészségügy történetéből írta. Mindig a közegészségügy területén működött, 1947-1950 között az OKI igazgatója is volt. Varga Lajos kinevezése sokakat váratlanul ért, hiszen addig nem jelent meg az orvostörténészek körében, nem látogatta a Könyvtár előadásait. Sokan az addig jelentős szervezőmunkát végző Palla Ákos kinevezését várták, vagy esetleg a Semmelweis Múzeumi Bizottság valamelyik tagjáét. A Minisztérium felsőbb vezetésének döntése értelmében a Múzeum élére csak orvos kerülhet, aki az orvostörténelem tárgyköréből tudományos fokozattal is rendelkezik. Ebből a szempontból Bencze József is számításba jöhetett volna, aki reménykedett is a kinevezésben. Varga Lajos valóban felkészült feladatára, amit az előbb említett múzeumi bizottság 1963. június 1-jén tartott ülésének jegyzőkönyve is bizonyít, ahol mindenre kiterjedő programot terjesztett elő. Már ekkor kiderült, hogy az épület jelentős gyűjtemények befogadására kevés, így a mellette álló területen, a Múzeum utcai homlokzatának copfstílusát követő épület felépítését javasolta. Ennek elvben nem volt akadálya, csak a költségvetési feltételeket kellett biztosítani. (Ez az elképzelés mindig feléledt, de városrendezési szempontokból nem valósulhatott meg.). Varga Lajos 1963. szeptember 26-án balesetben elhunyt, utódjáról gyorsan kellett gondoskodni. Felmerült újból Ben-cze József neve, akiben megvolt a „politikai bizalom”, de az ügyek vitelét ismét Palla Ákosra bízták, és igazgatóhelyettessé nevezték ki. 1963. október 7-én Bencze József úgy irt Palla Ákosnak, hogy csak akkor vállalja a felajánlott igazgatói tisztséget, ha az anyagi szempontból megfelelő lesz, hiszen Szombathelyhez köti mindennapi élete, ott két állásból van jövedelme. Ekkora változásra sem anyagi, sem életvitelbeli szempontból nem készült fel, különböző betegségeire is tekintettel kell lenni. Feltehetően Bencze Józsefet később csak arról tájékoztatták, hogy a Semmelweis Múzeum igazgatója Fekete Sándor professzor lesz. Palla Ákos 1963. november 1-től a Könyvtár szaktanácsadójának Bencze Józsefet nevezte ki, aki feladatait Szombathelyről látta el. 1963. október 7-én Farkas Károly, az ORFI igazgatója Fekete Sándor professzort, a Szövetség utcai Kórház (volt Poliklinika) nyugalmazott igazgatóját a Semmelweis Múzeum igazgatójának kinevezte az elhunyt Varga Lajos utódjaként. Fekete Sándor professzor a magyar nőorvoslás egyik meghatározó egyénisége volt, és bölcs vezetője lett a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak. A gyakorlati múzeumi munkába nem szólt bele, inkább egyetemi és akadémiai szervezetek előtt képviselte az orvostörténelem ügyét. Helyettesének An- tall Józsefet kérte fel, akiben jó szemmel felismerte a tehetséget, a szervező képességet és a fáradhatatlan munkabírását. Nemzetközi kapcsolatok Az Országos Orvostörténeti Könyvtár alapításától kezdve bel- és külföldi kapcsolatok kiépítését tervezte, de a könyvtár kezdeti, még bizonytalan helyzetében nem tudott evvel foglalkozni csak a Könyvtár hivatalos megnyitása után tehetett lépéseket. Még 1951 őszén Elekes György és Palla Ákos megbeszélésein pontosan felvázolták az egyetemekkel, akadémiai és intézményekkel történő kapcsolatfelvétel tervezetét, amelyhez azonban az orvos- történeti előadások megindítása, rendezett könyvtári körülmények kellettek. A hivatalos megnyitó után Rusznyák István, a MTA elnöke közvetítésével kiépült a moszkvai és a har-
