Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
152 Comm, de Hist. Artis Med 226-229 (2014) egy színvonalas szaklap szerkesztéséhez és megjelentetéséhez. [...] A lap külső megjelenésében, méreteiben az új európai formátumokhoz csatlakozik”.7' A közleményeket magyarul, esetenként angol, illetve német nyelven is elfogadták. Az 1990-es évek lapszámaiban megkövetelt új forma a következőket jelentette: a cikkeket angol nyelvű összefoglalóval és kulcsszavakkal közölték. Ez utóbbi ugyanis a folyóirat esetleges digitalizálását követően segítette a visszakeresést. Ezen túl, a lapban tárgyalt témákról az idegen nyelvű olvasó is tájékozódhatott, amely a magyar szemészet nemzetközi életbe való bekapcsolódását szolgálta. Pénzügyi okok miatt, hamarosan új változások történtek a folyóirattal kapcsolatban: a terjedelme tovább csökkent, mindössze 45 oldal lett. A felelős szerkesztő és a szerkesztőbizottság elnökének személye ugyanaz maradt, a szerkesztőbizottságot mindössze hat fő alkotta. A lap belső tördelése is átalakult, de a fő cél továbbra is a tudományos dolgozatok közlése angol nyelvű összefoglalóval, idegen nyelvűeknél viszont magyar kivonattal. A szűkös tér ellenére színes ábrákat is közöltek és rendszeresen közreadták a külföldi konferenciák, kongresszusok felhívásait, valamint az ezeken részt vevők beszámolóit. A Szemészeti Szakmai Kollégium javaslatokat tett az új szemészeti szakképzési-képesítési rendszer megvalósítására, amelyről a lap az 1993. évi 1. számban részletesen beszámolt. A fő célokat az alábbiak szerint határozták meg: „ A kor szakmai színvonalának és követelményeinek megfelelő szakember képzése, aki ismeri a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket, és azokat az adott körülmények között a legmagasabb szinten alkalmazza”,71 72 A tervezet az alapszakon történő képzés időtartamát 4 évben határozta meg, ahol az alap szakképesítés a szemészet, ráképző szakként a gyermekszemészet (plusz két év), szemészeti mikrosebészet (plusz 4 év) és a főorvosi minősítő vizsga (plusz 10 év). A tervezet 1992 júniusában készült, és a folyóiratban való közzététel célja a javaslat szakmai véleményezése volt. Az 1990-es évek lapszámainak tudományos cikkei egyre korszerűbb vizsgálati módszereket, újabb gyógyító eljárásokat mutattak be, és mind több szemészeti gyógyszer, vizsgáló- eszköz, valamint különféle kontaktlencse tipusok hirdetéseit közölték. Ezekben az években vetődött fel a Szemészet folyóirat impact factorának a kérdése is. A főszerkesztő tájékoztatta az olvasókat, hogy az ügy folyamatban van, de megvalósításához hosszabb idő szükséges. A szemészet tudományának fejlődése, a szakmán belüli szakosodás szükségességét eredményezte. A Magyar Szemorvostársaság keretében szükebb szakterületek szekciói jöttek létre, amelyek tagtoborzó felhívásait és a rendezvényeikről szóló híradásait rendszeresen közölte a lap. Ezekben az években alakult meg a Glaukóma Szekció és a Retinológiai Szekció. Ekkor szerveződött a Magyar Ultrahangtársaság, amely a továbbiakban egyéni tagságon alapuló multidiszciplináris egyesülésként végezte tevékenységét. A Magyar Szemorvostársaság 1994. augusztus 25-én lezajlott közgyűlésén új vezetőséget választottak, amelynek létszáma 54 fő volt. Közölte a lap az új tisztségviselők névsorát is. Ismét közreadták a különböző pályázati felhívásokat, és mintegy 30 továbbképző tanfolyamot hirdettek meg. Évfordulós megemlékezések, valamint szemész kollégák fényképes születésnapi köszöntései színesítették a lapot. A folyóirat továbbra is a Kner Nyomdában készült, de az 1996. évi 2. számtól más lett a borító: sötét- és világoskék fehérrel, valamint feketével. 71 Szemészet, 1991. 1. sz. 1. 72 Szemészet. 1993. 1. sz. 16.
