Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kótyuk Erzsébet: A "Szemészet" című folyóirat 150 éve
150 Comm, de Hist. Artis Med. 226-229 (2014) Mivel a Szemészet terjedelmét 1977-ben már jelentősen lerövidítették, ezért a másik két javasolt megoldást választották: ezt követően a lap növelte a hirdetések számát és a továbbiakban nem fizetett honoráriumot. A Magyar Szemorvostársaság, a pályakezdők munkájának megsegítésére, a 35 éven aluli szemorvosok számára pályázatot hirdetett tudományos kutatásra és dolgozatok megírására. A határidő 1983. április 1. volt.61 Ezt követően társaság minden évben közzétette a lapban a felhívást, s az eredményhirdetés után közölte a nyertesek nevét és a dolgozatuk címét. Az 1984. évi MSZ közgyűlésen megválasztották a társaság új vezetőségét. Elnöke Alberth Béla (1924-2006), főtitkára Salacz György lett. A Szemészet folyóirat héttagú szerkesztő bizottságának élére Alberth Béla került, és Remenár László látta el a felelős szerkesztői feladatokat.62 1985-ben adtak hírt Grósz István (1909-1985) haláláról, aki a nagy szemészdinasztia negyedik leszármazottja, Grósz Frigyesnek, a nagyváradi szemkórház alapítójának a dédunokája volt.63 Ugyancsak ebben az évben tudósítanak Nónay Tibor (1899-1985) haláláról, aki húsz éven át volt a Szemészet főszerkesztője, és 1966-1969 között a Magyar Szemorvostársaság elnöke. A szemorvostársaság hiánypótló munkára vállalkozott, amikor Györffy István 1986-ban megjelent felhívására, a magyar szemészek életrajzi lexikonjának elkészítését indítványozta. Györffy célja az volt „hogy a magyar szemészeti életben fontosabb szerepet játszottak, a jövőbeni orvostörténészek számára meg legyenek örökítve" ,M Az 1980-as évek második felének politikai enyhülését jelezte, hogy 1986-ban a MOTESZ hírül adta, miszerint ÍNTERMED néven hivatalos lapot indít, amelyben a külföldi szaklapok jelentősebb közleményeit jelentetik meg, tájékoztatnak a szövetség működéséről, és a tagegyesületek számára ingyenes hirdetési lehetőséget nyújtanak. Évente négy számot kívántak megjelentetni.65 A korábban bevezetett intézkedések ellenére, a Szemészet továbbra is agyagi gondokkal küzdött, s 1987-ben már nem közölte a nagygyűlések jegyzőkönyveit és a tudományos ülések beszámolóit sem. A következő évben, 1988-ban a tudományos közleményeken, a pályázati kiírásokon és pályázati eredmények közzétételein kívül tájékoztatást adtak a külföldi, ún. tőkés országokba történő kongresszusi utazásokkal kapcsolatban, az útlevél kérés körülményeiről és a valutaigénylés módjáról. Közölték, hogy a szolgálati útlevél megszűnt, a devizaigénylést pedig a következő év I. félévére, a folyó év szeptember 15-ig kell benyújtani a Szemorvostársaság Vezetőségéhez, amelyik az igényeket rangsorolja, és javaslattal a MOTESZ-hez továbbítja. A döntésről a MOTESZ értesíti az utazni szándékozókat. Az ún. deviza forint ellenértéke a kiutazókat terhelte. A szocialista országokba történő utakat a Magyar Szemorvostársaság '’'Szemészet, 1982. 3. sz. 192. 62 Szemészet, 1985. 1. sz. 38. 63 Szemészet, 1985. (A SE Szemészeti Klinikájának könyvtárában lévő lapok egy része úgy van bekötve, hogy hiányzik a borítójuk, így nem állapítható meg a lapszám. Ezeknél a ’lapszám nélkül’ megkülönböztetést használom), 127. 64 Szemészet, 1986. (lapszám nélkül), 239. 65 Szemészet, 1988. (lapszám nélkül), 226.
