Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)

TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon

KÖLNÉI Líva - VARJASSY Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend

13

1380-ban Garázda Miklós prépost a hévvíz mellett fekvő telkét, a rajta levő házakkal együtt az ugyanott épült Szent Erzsébet-kápolnára (az esztergomi káptalanra) hagyományozta. A káptalantól Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes és érseki helytartó szerzi meg. 1397-ben, az ő halála után kerülhetett háza és a kápolna is a keresztesek birtokába, amelyek a már meglévő johannita fürdőt gyarapították.

1404-es keltezésű az a levéltári adat, amely megerősíti az ispotály létét. Ekkor elhalasztottak egy pert, amelyet az Insula leporum-\ apácák Cholnok birtokuk határának tisztázása végett indítottak „az esztergomi gyülekezet káptalanja és a szintén esztergomi Boldog Erzsébet ispotály magisztere, valamint a szintén Esztergom közelében alapított Szent Lázár keresztes gyülekezet választott presbitere, Mihály ellen”.31 32 33 Az oklevelekben szereplő magister megnevezés szokásosan az ispotály vezetőjét, mesterét illette meg.

A ház későbbi vezetői: 1453-ban Gál praeceptor, 1473-ban és 1478-ban Ambrus, 1487- ben György, 1512-ben Szabadi Miklós, 1534-ben Tamás voltak.32 33

1534. március 16-án Tamás mester, aki keresztesként és a Szent Erzsébet ispotály rektoraként szerepel az okiratban, az esztergomi Szent Erzsébetről nevezett rendházat és cziráki birtokát a székesfehérvári ispotályos lovagoknak adományozta. Titulusa bizonyítja, hogy az ispotály még 1534-ben is létezett.34

A johanniták esztergomi-hévízi rendháza, az ispotály és a templom akkor pusztulhatott el, amikor Esztergomot a törökök elfoglalták 1543. augusztus 10-én. Az épületek romjai - a Szent Tamás-hegy oldalában - még hosszú ideig láthatóak voltak, a korabeli metszetek is feltüntették őket.35

Felhasznált források:- Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus IV. Vol. I., Budae, Typis typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 1829. 106.: (A. Ch. 1238. Idem Bela bona Cruciferorum de Alba specificat ac confirmat. ... Domui itaque Hospitalis ierosolymitani... Item confirmauimus eidem domui quaedam balnea communia in Strigonio, quae fecit fieri Auia nostra, bonae memoriae Domina Anna, secundum normam et libertatem a praedecessoribus nostris eidem domui super hoc concessam. ... E Diplomatario Cmcifer. Tom. II. p. 12.)- Horváth István, M. Kelemen Márta, Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 5. Bp„ Akadémiai Kiadó, 1979. 137-138, 149-151, 158-161.- Knauz, Ferdinandus: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Tomus primus, Strigonii, Aegidius Horák, 1874. 326.

31 Zsigmondkori Oklevéltár II/l. kötet (1400-1406), szerk. Mályusz Elemér, Bp., Akadémiai Kiadó, 1956. 3491. (414.0.): „...contra capitulum ecclesie Strigoniensis ac magistrum domus hospitalis ecclesie beate Elizabeth de eadem Strigonio, necnon Michaelem presbiterum electum cruciferatus ecclesie sancti Lázári prope eundem Strigonium fundate...”

32 Magyary-Kossa Gyula III. kötet, MOKT, Budapest, 1931. 91.

33 Reiszig Ede: i.m. 385.

34 Podhradszky József: Okmányos közlések -tői. Magyar Történelmi Tár VI, Pest, Eggenberger, 1859. 239-240, 241. 6. „...Magister Thomas Crucifer et Rector Domus Hospitalis Diuae Elizabeth Viduae in Civitate nostra Strigoniensi fundate...”

35 Horváth István, M. Kelemen Márta, Torma István: i.m. 158-161.