Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 226-229. (Budapest, 1914)
TANULMÁNYOK - Kölnei Lívia—Varjassy Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ispotályai a középkori Magyarországon
KÖLNÉI Líva - VARJASSY Péter: A jeruzsálemi Szent János Lovagrend 9 A törökök 1543. szeptember 2-án a külváros felől elfoglalták Székesfehérvárt, s ezzel az ispotály élete is véget ért.15 16 Utolsó főnöke Dalmady Sebestyén volt, aki Székesfehérvár török kézre jutásával hagyta el a rendházat. Ezután a rend magyarországi központja, a johanniták fehérvári praeceptorátusa pusztulásnak indult. Reisziget idézve: ,yl lovagok templomáról a török defterek is megemlékeznek, mely a XVI. században dűlőfélben volt. Földesúri jogaikat Tolna vármegyében fekvő birtokaikon 1543-ig megtartották. (Dicalis Conscr.) Amint azonban a rend elhagyta Székesfehérvárt, megkezdődött a lovagok birtokainak fosztogatása, mely miatt I. Ferdinánd király 1552-ben a városi tanácsot keményen megdorgálta. (Fejér várm. tört. 11. 666.)”'6 Felhasznált források:- Fíunyadi Zsolt: Cruciferi domus hospitalis per Hungáriám et Sclavoniam... A johanniták Magyarországon a 14. század végéig. Aetas (2002) 4. 52-76.- Majorossy, Judit and Szende, Katalin: Hospitals in Medieval and Early Modern Hungary, In: Europäisches Spitalwesen: Institutionelle Fürsorge in Mittelalter und früher Neuzeit. In: Hospitals and istitutional care in medieval and early modern Europe, herausg.: Martin Scheutz et al., Wien, R. Oldenburg Verlag, 2008. 409-454.- Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. III. kötet, Bp., MOKT, 1931. 157.- Mártonffy Ernő: A székesfehérvári ispotály története. Bölcsészdoktori értekezés, Dárda, Arady Lajos könyvnyomdájában 1918. 4-6, 7-8, 24, 26-27, 29-30, 32, 33.- Podhradczky József: Okmányos közlések —tői. Magyar Történelmi Tár. VI, Pest, Eggenberger, 1859. 239-241.- Reiszig Ede: A János-lovagok birtokviszonyai Magyarországon. Történelmi Tár. Bp„ Magyar Történelmi Társulat, 1911. 378, 379, 383, 385, 387, 388, 389, 390, 390-391, 391-392, 393, 397.- Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története főtekintettel az egyházi intézetekre..., I. kötet. Az esztergomi egyház-tartomány, Pest, Eggenberger, 1870. 237-241.- Török József: Katolikus egyház és liturgia Magyarországon (A kezdetektől a 19. század végéigj. Bp., Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000. Benne: A szerzetesség további gyarapodása és a „magas” kultúra közvetítésében játszott szerepe, (http://www. tankonyvtar.hu/katolikus-vallas/katolikus-egyhaz-080904-9) 2. Esztergom Esztergom az Árpád-korban nemcsak az ország egyik legjelentősebb városa, hanem a magyar katolikus egyház központja, ill. egy időben királyi székhely is volt. Esztergomban volt a Nyugat-Európából a Szentföldre vezető zarándokútvonal egyik fontos állomása is. Ennek megfelelően a városnak számos átutazó és zarándok ellátását kellett biztosítania. Ezért több, karitatív tevékenységgel és szegénygondozással foglalkozó egy15 Kovachich: Scriptores minores. I. 75-77. Hivatkozik rá: Mártonfíy Ernő: i.m., 33. 16 Reiszig Ede: A János-lovagok birtokviszonyai Magyarországon. In: Történelmi Tár. Bp., Magyar Történelmi Társulat, 1911.393.
