Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Az egyetemi gyógyszerészképzés európai gyakorlata

KAPRONCZAY Károly: Az egyetemi gyógyszerészképzés

79

HORVÁTH Jenő: Magyar doktor gyógyszerészek. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1934. 10. évf. 1. sz.

HŐGYES Endre: A gyógyszerészek kiképzése a budapesti egyetemen 1770-től 1867-ig. Gyógyszerészi Közi. 1897. 13. évf. 8. sz.

HOGYES ENDRE: A Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karának története. Bp. 1896.

KAPRONCZAY Károly (szerk): A magyar gyógyszerészet története. Egyetemi jegyzet. Bp. 2012.

LIPTÁK PÁL: A magyar gyógyszerészek egyetemi kiképzésének vázlatos története. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője 1929. 5. év. 5. sz.

MATOLCSY Miklós: A gyógyszerészképzés történeti fejlődése. Gyógysz. Közi. 1911. 2 7. évf. 21.,22., 23., 25., 29. és 30. sz.

ORIENT Gyula: Az erdélyi és a bánáti gyógyszerészet története. Cluj-Kolozsvár, 1926. Minerva,

SCHEDY Sándor: A magyarországi gyógyszerészet rövid története. Debrecen, 1883. SZTANKAI István: A gyógyszerészeire és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Bp. 1915.

VÁMOSSY István: A gyógyszerészek kiképzése hazánkban a XVIII. század végéig. Gyógysz. Hetik 1901. 40. évf. 26. sz.

ÖSSZEFOGLALÁS

Till the 17th century a university-trained pharmacist was a rare phenomenon. The pharmaceutical education lacked any system, it was often detennined by the actual lecturer. From the 18th century the university education of pharmacists generally followed the Prussian scheme, while for the East European universities Cracow offered a model.

In our region 18th century brought the first changes in the education of pharmacists, as a result of the Vienna university reform and that of the founding of the first Hungarian Medical Faculty in Nagyszombat (Tmava). Formerly pharmaceutical education stood on a rather low level - e.g. assistant chemists often couldn’t even read. The consequent governmental reforms determined the requirements of the students, the time span of the university courses, regulated the curriculum and the university calendars as well. An important step of this development was the the issue of the first doctor’s diplome in pharmacy gained by Gusztáv Scholtz in 1861.

Attempts to establish a university course of pharmaceutical history are also mentioned here. History of pharmacy abroad was often presented as a part of the general education of pharmacists. At the Hungarian universities however pharmaceutical history was actually never taught. Although a committee created by the Hungarian Society for the History of Medicine and the Hungarian Societyof Pharmacists in 1985 offered a proposal to the Ministry of Health to establish a university course on the history of medicine and pharmacy - the text of the proposal is published here in its whole extent - their attempts proved to be ineffectual.