Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Bedő Iván: Kielégítő megoldások, avagy az orgazmusterápia és a vibrátor rövid története
170 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) messzire, mint Csáth nemigen merészkedtek a furdőorvosok, de az is igaz, hogy a jövedelmező, ám kétes hírű fürdőorvosi állások nem tartoztak a szakma által elismert, tekintélyes foglalatosságok közé.23 Az első gőzgép-meghajtású vibrátort, a Manipulátort 1869-ben találta fel George Taylor amerikai orvos. Végül az elektromosság térhódítása hozta el azt a praktikus megoldást, amely megszabadította az orvosokat a rendelőben végzett kézi munka foglalkozási ártalmaitól, az izomláztól és a görcstől. 1898-as találmány volt a concussor, amely először lábpe- dálos, később elektromos hajtással működött, és egy lendkerék közbeiktatásával keltett vibráló mozgást. Nem pusztán a hisztéria kezelésére, hanem cserélhető toldataival nemtől függetlenül többféle állapot kezelésére alkalmassá tették. Valamivel korábban a párizsi Salpétriére kórházban Jean-Martin Charcot orvos abból merített ihletet, hogy - a női altesti stimulációhoz hagyományosan ajánlott lovaglás analógiájára - a korabeli vasúti kocsik zötykölődő ülései is bekerültek a hisztéria kúrálásának orvosi javallatai közé. A kórházban villanyhajtású rázószékekkel próbálkoztak, de ez nem pótolta a lokális kezelést. 1878-ban aztán a párizsi Salpétriére-ben beüzemelték a mai vibrátorra már emlékeztető első készülékeket. Onnan merítette az ötletet az említett amerikai film valóban létező főszereplője, Joseph Mortimer Granville. Pár évvel a párizsiak első szerkezetének elkészülte után a brit doktor szabadalmaztatta, majd a tekintélyes Weiss orvosikészülék-üzem gyártani kezdte az akkumulátorról működtethető vibrátort, amellyel a terapeuta kisebb fáradsággal, rövidebb idő alatt, sőt többnyire kielégítőbb hatással idézhette elő a „görcsrohamot”. „Egy orvosi rendelő profitabilitása szempontjából a történelem bármely időszakában jelentős különbség volt, hogy tíz perc vagy egy óra alatt lehetett befejezni egy kezelést” - jegyzi meg Maines.24 Bár Granville magáénak tulajdonította az elsőséget, mások a Salpétriére egy orvosa, Raymond Vigouroux nevéhez kötik a mai vibrátor ősének feltalálását. A történeti hűség kedvéért megemlítendő, hogy Granville már kora felvilágosultabb orvosai közé tartozott. Mint 1883-ban megjelent, idegvibrációs tárgyú szakkönyvéből25 is kitűnt, kétségei támadtak a hisztéria természetét illetően. A nők helyzetének javítását inkább társadalmi, mint orvosi kérdésnek tekintette. O maga már nem is alkalmazta a vibrátort - a feltaláló által használt francia nevén percuteurt, azaz ütögetőt, népszerű nevén Granville kalapácsát - , de persze nem volt ellenére, hogy jó pénzért licencelje a készüléket más felfogású pályatársainak. A vibroterápia átmenetileg igen népszerűvé vált, mégpedig nem pusztán a hisztéria kezelésére. Ajánlották arthritis, székrekedés, menstruációs zavarok, gyulladások, sőt tumorok gyógyítására is, és az első világháborúban helyenként sebesült katonák ellátására is alkalmazták. A háttérben az az elképzelés állt - tudható meg a kizárólag orvosi felhasználásra árusított Chattanooga Vibrator korabeli gyári katalógusából -, hogy az idegek stimulálása révén sokfajta szerv aktivitása élénkíthető. Maines kommentár nélkül utal az 1904 körűire datálható katalógus ama rajzos illusztrációjára, amelyen egy férfi páciens végbelébe vezetik be az orvosi eszközt. A vibrátorhoz az akkori századforduló körüli évtizedekben nem fűződtek tisztességtelen gondolatok. A szerkezetet orvosi segédeszköznek vagy - 1902-es amerikai kiskereskedelmi 23 Csáth Géza: Napló 1912-1913. http://mck.oszk.hu/00600/00633/00633.htm. 24 Maines, R.P.: i.m. 67. 25 Nerve- Vibration and Excitation as Agents in the Treatment of Functional Disorder and Organic Disease
