Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Kapronczay Katalin: Huszty Zakariás Teofil tevékenysége a gyógyszerészet megreformálása érdekében
144 Comm, de Hist. Artis Med. 222—225 (2013) rekből a gyakorlatban addig használt 18 féle közül csak négyet javasolt: a szarvas-, a marha-, és a disznózsírt, valamint a friss vajat. A második fő fejezet a compositumokkal (összetett gyógyszerek), azok készítésmódjával foglalkozik. A szigorúan értelmezett gyakorlati ismeretek, utasítások mellett egyéb kérdésekkel is foglalkozik Huszty: a gyógyszerészet - mint tudomány - fogalmával, céljával, segédtudományaival és határterületeivel, az un. alkalmazott gyógyszerészet mibenlétével, a súlyok, mértékek és jelek megismertetésével, és végezetül a gyógyszerészet - mint szakma - és a gyógyszerészek általános kötelezettségeivel. Huszty művének nagy érdeme, hogy nem csak kritizál, hanem konkrét javaslatokat fogalmaz meg a reformok alkalmazására. A munka összeállítása során az elismert szerzők müveire támaszkodott, rájuk hivatkozott, így Baidinger,6 Bergmann,7 Crantz,8 Gleditsch,9 Gmelin,10 Linné,11 van Swieten,12 Wiegleib13 stb. neveit olvashatjuk, de nem hiányzanak a kiemelkedő magyarok sem: Hatvani,14 Weszprémi,15 két nagyszombati tanára Plenck16 és Winterl17 sem. Az olvasottakat személyes kísérleteinek és gyógyító gyakorlatának tapasztalataival egészítette ki. A címlappal szemben elhelyezett metszet fejezi ki Huszty véleményét a korabeli patikákról, és mutat utat a helyzet megoldására. Egy gyógyszertári ellenőrzést ábrázol a kép, amelynek során az ellenőrök egymás után kiöntik, megsemmisítik a polcokon talált rossz, hatástalan szereket. Huszty művének igen erőteljes bel- és külföldi visszhangja volt. A lapokban megjelenő reagálások, kommentárok, recenziók két egymással polemizáló szakmai kör megnyilatkozásai. Az idősebb, konzervatív szemléletűek általában negatívan reagáltak, az érintettek - a Dispensatoriumot összeállító Störck és Jacquin - szintén kinyilvánították véleményüket. 6 Baldingcr, Ernst Gottfried (1738-1804) német orvos, a jénai, majd a marburgi egyetem professzora, az orvoslásnak szinte minden területén jelentősét alkotott. A Leopoldina tagja volt 1770-től, lI.Frigyes, Hessen-Kassel őrgrófjának udvari orvosa. 7 Bergmann, Torbern Olof (1735-1784) svéd vegyész és természettudós, számos újítást vezetett be a kémiai analízisben, fontos eredményeket ért el a kristályok szerkezetének elméletében. 8 Crantz, Heinrich Johann Nepomuk (1722-1797) osztrák orvos-botanikus, legfontosabb munkái a szülészet, az orvos-botanika és a gyógyvizek analizálása témakörben születtek. 9 Gleditsch, Johann Gottlieb (1714-1786) német orvos, botanikus, a materia medica professzora a berlini egyetemen. 10 Gmelin, Johann Friedrich (1748-1804) német természettudós, botanikus, vegyész. " Linné, Carl (1707-1778) svéd természettudós, orvos, botanikus. 12 van Swieten, Gerard (1700-1772) holland származású osztrák orvos, Mária Terézia udvari orvosa, egészségügyi teoretikus. 13 Wicgleb, Johann Christian (1732-1800) német orvos, gyógyszerész, 1779-ben magán-gyógyszerészképzőt alapított. A langelsalzi tanodában mindent tanítottak, amit egy gyógyszerésznek elméletben és gyakorlatban tudnia kellett. Huszty is tanítványa volt, és később nem félt kimondani, hogy az ottani tanítás felért bármely egyetemi szintű oktatással. 14 Hatvani István (1718-1786) orvosdoktor, természettudós, a debreceni kollégium tanára ls Weszprémi István (1723-1799) orvos, Debrecen város orvosa. 16 Plenck, Joseph Jacob (1735-1807) osztrák orvos, botanikus, a botanika, a kémia és a gyógyszertan egyetemi tanára. 17 Winterl József Jakab (1739-1809) orvos, kémikus, botanikus, a kémia és a botanika tanára a nagyszombati orvosi karon.
