Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Józsa László: Középkori koponyalékelés - magyar sajátosság?
JÓZSA László: Középkori koponyalékelés - magyar sajátosság? 111 II. Táblázat. A középkori lékelt koponyák száma Ország Középkori lékelések száma és aránya az összes trcpanáltakon belül X. századi lékclésck száma A X. századi trepaná- ciók gyógyulási aránya Ausztria 13 (44,8%) 4 75,0 % Csehország 5 — — Dánia 3 (16,7%) 1 — Lengyelország 1 — — Lettország 8 (42,1 %) 3 66,0 % Nagy Britannia 22 (34,4 %) 14 68,2 % Németország 8(16,0%) 2 — Olaszország 4 (8,9 %) ___ — Oroszország15 3 (14,3 %) — — Portugália 2 — Spanyolország 2 — — Törökország 7 (20,0 %) — — Magyarország 146(82,0%) 100 88,0 % Különösen szembetűnő, hogy a trepanált koponyák száma a 10. században, éppen a honfoglalás korszakában ugrás-szerűen megnövekedett (III. táblázat). III. Táblázat. A hazai lékelt koponyák koronkénti megoszlása Korszak Lékelt koponyák száma Hosszú túlélés (> 1 év) Rövid túlélés (< fél év) Túlélés nélkül Neolithikum 8 4, (50,0 %) 2 2 Rézkor 2 2, (50,0 %) 0 0 Bronz- Vas-kor 19 12, (60,5 %) 3 4 Római kor 3 2, (66, 0%) 0 1 II.-VI. század 10 7, (70,0 %) 0 3 Avar-kor 16 11,(64,7%) 0 5 Honfoglalás kora 100 8816 (88,00%) 9 3 Árpád-kor 20 16(80,0%) 2 2 Az Árpád-korban jóval kevesebb lékelés történt, mint a honfoglaló magyarság körében. Ám nemcsak ebben tér el a hazai anyag az Európában ismertetettektől, hanem a lékelés nagyságában, a varratokon átnyúló csontablak-készítésben,17 a műtéti technikában, és nem utolsó sorban a tartós túlélések arányában.18 Az összes európai beszámoló 50-70 %-os túlélésről (gyógyulásról) szól, a hazai (10. századi) anyagban 88 %-os arányt állapítottunk 15 A leírás szerint két eset a 9. századból való, s mindkettő Bolsije Tarkhaniból került elő, több szimbolikus trepa- nációt mutató koponya társaságában. Bolsije Tarkhanit általában a magyarság korábbi szálláshelyének tekintik. 16 Az utóbbiak között öt esetben idült csontgcnnycdés (osteomyelitis) alakult ki, de a műtéti terület „begyógyult”. l7Bakay (1982) 18 Józsa-Fóthi (2007)