Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)

KÖZLEMÉNYEK - Deák Eszter: Zay Sámuel beadványa Komárom vármegyének (1802)

ZAY SÁMUEL BEADVÁNYA KOMÁROM VÁRMEGYÉNEK (1802)

DEÁK ESZTER

Az orvos és természettudós Zay Sámuel (Komárom, 1753 - Tata, 1812) a felvilágosodás tudományos közéletének jelentős személyisége, kora népegészségügyének elkötelezett és tevékeny szószólója, több orvosi könyv szerzője és fordítója, a magyar nyelvű ásványtan egyik kidolgozója volt.1 A pesti egyetem orvosi karát 1788-ban végezte el, ezután két évig szülővárosában praktizált, s részt vett a Péczeli József köré csoportosuló Komáromi Tudós Társaság munkájában. A Péczeli által 1789 és 1792 között kiadott Mindenes Gyűjtemény, az első magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő lap körül tevékenykedő literátorok, mérnökök, lelkészek, orvosok laza társulását illették a korban Komáromi Tudós Társaság elnevezéssel, amelyhez többek között Weszprémi István (1723-1799), a magyar orvostörténet-írás atyja, debreceni főorvos is tartozott. Zay 1791-ben kiadott híres ásványtanát itteni munkálkodása eredményeként írta meg. S bár egy három kötetes természetrajzi sorozat megírását tervezte az állat-és növényvilágról, valamint az ásványokról, ennek csupán első része készült el: a Magyar mineralógia,1 2 mely a nagyenyedi professzor, Benkő Ferenc korábbi munkája3 mellett a magyar nyelvű tudományos ásványtan úttörő műve, melyben számos szakkifejezésnek magyar nyelvű megfelelőjét alkotta meg pl. kőolaj, petróleum.4 Munkássága elismeréséül 1798- ban az akkor alakult jénai Ásványtani Társaság levelező tagjává választotta.

Kecskemét városa meghívására Zay 1790-ben elvállalta a város tisztiorvosi állását, s négy évig töltötte be ezt a hivatalt. Orvosi tevékenysége az életkörülmények javításának, a közegészség terén a nép felvilágosításának és az orvostudomány népszerűsítésének jegyében telt. Itteni működésének ránk maradt jelentős írásos dokumentuma az 1792-ben Kecskeméten a városi tanács elé terjesztett közegészségügyi tervezete (A közönség egéssége fenn tartására való közönségesebb régulák; a mennyiben az a meg tartattás végett a Nemes Magistrátusra is kiterjed), melyet a Kecskeméti Lapok 1937-i évfolyamában Merényi János közölt.5 Zay szerint „minden jól rendelt társaságba (értsd társadalomban), a lakósok

1 Zay Sámuelről ld. Hála Józscf-Németh Tibor-Terbócs Attila: Zay Sámuel élete cs munkássága. In: Földtani Közlöny, (1998). 128/4, 629-646. (Továbbiakban Hála, 1998.) Köszönettel tartozom Dörnyci Sándornak, hogy a Zayra vonatkozó dokumentumokra felhívta a figyelmemet és azokat rendelkezésemre bocsátotta.

" Magyar mineralógia avagy az ásványokról való tudomány, melly a természet első világának eddig esméretes minden-féle szüleményeit magyar nyelven terjeszti etünkbe. Komárom, 1791.

3 Magyar mineralógia az az a' kövek' 's értzek’ tudománya. Kolozsvár, 1786.

4 Zay Sámuel mineralógiai munkásságát részletese elemzi Hála, 1998.

5 Kecskeméti Lapok 1937. május 9, 16, 30. Az irat a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban (Kecskemét) található, IV. 1504/C 1792. II. 11. Vö. Hála, 1998. 646.