Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Az orvostörténelem oktatásának formái a lengyel egyetemeken
KAPRONCZA Y K.: Az orvostörténelem oktatásának formái a lengyel egyetemeken 61 tanulmányokat záró végső szigorlaton is. Az orvostörténelem első krakkói professzora (1809-181 1) Franciszek Kostecki (1758-1844), a lengyel hadsereg volt főorvosa, 1794-től a Krakkói Szabad Város szenátora lett. Előadásait a göttingeni Blumenbach: Handbuch der Naturgeschichte (1879) c. munkája nyomán adta elő, valamint a krakkói orvosi kar történetéről írott munkákban leírtakat ismertette. Kostecki az 1811/1812. tanévtől tisztségét átadta Jerzy Bodoszynskinek (1728-1832), aki német szerzők - a hallei Sprengel és az erfurti Hecker - munkáit vette figyelembe előadásaiban. Két év után az orvostörténelem előadását átadta Ignacy Wozniakowskinek (1779-1831), a szülészet-nőgyógyászat professzorának. A Krakkói Városállam szenátusa 1816-ban átszervezte a Jagelló Egyetem orvosi karát, növelte a tanszékek számát, így önállóvá tette az igazságügyi orvostani, az orvosrendészeti és elkülönülve az orvostörténeti tanszékeket. A tanszék élére Sebastian Girtlert (1767- 1833) nevezték ki. Kinevezése előtt az krakkói egyetem levéltárában és könyvtárában kutatott, fő müve a Krótki opis funduszów Akademii Krakowskiej i ich administracji. (A krakkói egyetem működésének és adminisztrációjának rövid leírása). Girtler 1795-ben Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet, majd párizsi és berlini egyetemeken működött, ahol - orvosi gyakorlata mellett - levéltáros, tanulmányi felügyelő volt, majd Krakkóban a szülészetnőgyógyászat professzorának helyettese lett. Belépett a krakkói városi hadseregbe, 1809- től városi tanácsossá is kinevezték. 1810-től az orvosi rendészet és az igazságügyi orvostan professzorává nevezték ki. Később, 1818-1822 között a dékáni, 1826-1831 között a rektori méltóságot viselte. Előadásait latinul tartotta heti három alkalommal, Hecker munkáját vette alapul. Előadássorozatának főbb témái: egyiptomi, görög-római orvoslás, különös tekintettel Hippokratészra, Galenosra, keresztény medicina, Paracelsus, Helm, Harvey, Sydenham, Boerhaave, Hoffmann, Cullen, Stoll, stb. Orvosi elméletek, gyakorlatok, különös járványok. Állandó levelezésben állt a német egyetemek orvostörténeti tanáraival, a legfontosabb kérdésekre vonatkozó levélváltást később kinyomtatott formában közzé tette. 1822-ben a Krakkói Tudományos Társaság kiadásában megjelentette lengyelül a Beszélgetések a z orvosi tudomány haladásáról és a gyakorlati orvostudomány és elmélet hatásairól c. kéziratát. 3 1816-ban Kosteckivel együttműködve foglalkozott a krakkói kórházak történetével egy közösen kiadott könyvben. Girtler 1826-ban másodprofesszornak maga mellé kineveztette Julius Sawiczewskit (1795-1854), egyúttal átadta neki az orvostörténeti kabinet vezetését is. Sawiczewski heti két órában előadta az orvos- és állatorvoslás történetét, majd 1829-1831 között az igazságügyi orvostan történetét is. O is Sprengel és Hecker alapján oktatott, szerkesztette a Krakkói Tudományos Társaság évkönyvét, Girtler halála után az igazságügyi orvostan helyettes professzora lett. A történelmi események magukkal ragadták, 1846-ban társadalmi összefogást szervezett a galíciai felkelés támogatására, tagja lett a krakkói forradalmi bizottságnak. Girtler halála után az orvosi kar dékánja pályázatot írt ki az az igazságügyi orvostan, az orvosi rendészet és az orvostörténelem professzori tisztségére, amelyre többen is pályáztak. Végül Fryderyk Hechelt (1795-1851) nevezték ki, aki orvosi oklevelét 1821-ben a vilnói egyetemen szerezte meg. Német neve és családja német eredete ellenére igazi lengyel volt, aki tanulmányai végeztével több, mint másfél évtizedet Európa legkülönbözőbb egyetemein töltött. 1828-1834 között a göttingeni, a hallei, a lipcsei és a berlini egyetemeken működött, leginkább igazságügyi orvostani és anatómiai intézetekben dolgozott. A lengyel nyelven 3 A könyv sokban hasonlít Schöpf-Mcrci Ágoston 1835-bcn kiadott orvostörténeti munkájához.