Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Balázs Péter: Eredeti és hiteles beszámoló a budai királyi egyetem 1780. június 25-i ünnepélyes megnyitásáról
188 Cumm. de His/. Aliis MeJ. 218—221 (2012) könyv különben az 1780-ban megjelent A Budai Királyi Egyetemi könyvtár ritkább könyveinek jegyzéke (Index rariorum librorum Bibliothecae Universitatis Regiae Budensis) című katalógus volt, amely a könyvtár háromezer ritkaságának bibliográfiai leírását adta. Működésének utolsó aktusaként, Pálffy este 8 órakor nyitotta meg az egyetem aulájában a báli ünnepséget, amely mintegy 500 vendég részvételével hajnali 4 óráig tartott. Epilógus helyett A budai királyi palota sorsában az Egyetem igen rövid, epizód jellegű szerepet játszott. Valójában az 1777-ik évi beköltözés egy funkció nélküli épületbe történt, amely létrejöttét a magyar társadalom irracionális várakozásának köszönhette. Amikor 1748-ban Grassalko- vich Antal (1694-1771) mint kamarai elnök elérte Mária Teréziánál, hogy megkezdődjön az építkezés, a magyar rendek abban reménykedtek, hogy egy reprezentatív palota birtokában elnyerhetik az uralkodó kegyeit egy hosszabb magyarországi tartózkodásra. Az építkezés a kezdeti lelkesedés lanyhulása és a gazdasági források kimerülése után 1769-ben fejeződött be. Ekkor azonban már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a királynő az udvartartását még rövid időre sem óhajtja Budára költöztetni. Sőt, Mária Terézia a magyar rendek csalódottságát még azzal is fokozta, hogy a palota egy részét 1770-ben átengedte az Angolkisasz- szonyok rendjének. A nemzet rossz hangulatának enyhítésére kiváló gondolatnak tűnt a Királyi Tudomány- egyetem elhelyezése a palotában. A Ratio Educationis szerint „ ilyen egyetem az egész országban és a magyar korona örökös területein csak egy van, mely Budán az országrészek kellő közepén nyert nagyszerű elhelyezést" (XIV.§). Jóllehet az egyetem miatt némi átépítéssel egy csillagvizsgáló torony kialakítása is szükségessé vált, három évvel a felavatás után, 1783-ban II. József (1780-1790), mint magyar király az egyetemet Pestre költöztette, hogy helyet teremtsen a Helytartótanácsnak és az ország mindenkori nádorának. Köszönetnyilvánítás A Mária Teréziát ábrázoló festménnyel kapcsolatos első közlés és megtekintés lehetőségéért köszönetét mondok Görbe Katalinnak a Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető restaurátorának és Fehér Ildikó művészettörténésznek. A jelentős sérüléseket szenvedett kép helyreállításának munkáját az egyetem utolsó évfolyamos restaurátor hallgatói végezték. Külön köszönettel tartozom Fehér Ildikónak, hogy felhívta a figyelmemet a képzőművészeti kutatás kapcsán általa tanulmányozott és részemre másolatban átadott Pálffy jelentésre, illetve Pauler Tivadar másodközlésére. PÉTER BALÁZS, Prof. MD, CSc. professor of medical history Semmelweis University Nagyvárad tér 4. H-1088 Budapest HUNGARY balazs-peter@windowslive.com
